Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A diplomamunkám során egy külföldön már széles körben elterjedt megosztáson alapuló autós közlekedési mód budapesti bevezetési lehetőségét vizsgálom az Avalon Rent autókölcsönző példáján, akik ezt a szolgáltatás bevezették Magyarországon. A dolgozatban bemutatom a fenntartható közlekedés koncepcióját, aminek része a car sharing is, mint környezetbarát közlekedési mód. A szolgáltatás gazdasági vonatkozásai során foglalkoztam a nemzetközi és hazai piaci szereplőkkel, valamint az árképzés módjával, a működtetés költségeivel. A car sharing műszaki bemutatása során kitérek a szolgáltatás informatikai hátterére, a gépjárművek műszaki paramétereinek ismertetésére, a karbantartási igényre és a car sharing szolgáltatás környezeti hatásaira, számításokat végzek a károsanyag-kibocsátás meghatározására.
Kutatásaim célja volt, hogy megismerjem a nemzetközi jó gyakorlatokat a szolgáltatás hatékony bevezetése és működtetése kapcsán, valamint teljesebb képet kapjak a car sharing használók tulajdonságairól és használati szokásaikról. Interjút készítettem egy német car sharing szolgáltató (Cambio) egyik munkatársával, valamint egy, a magyar projektben is érdekelt környezetvédelmi szakértővel, valamint kérdőíves vizsgálatot végeztem német felhasználók és a magyarországi potenciális felhasználók körében. A vizsgálatok rámutattak, hogy mind a meglévő, mind a potenciális felhasználókat a gazdasági érdekek mozgathatják a szolgáltatás irányába, és hogy a környezettudatos szemlélet kisebb szerepet játszik a döntéshozatalban, a közlekedési kultúra elmaradottsága miatt. A vizsgálat eredménye és a szakirodalmi kutatásaim alapján javaslatokat teszek a potenciális felhasználókkal való hatékony kommunikáció segítésére, a szükséges hosszú távú partneri viszonyok kialakítására a fontosabb szereplőkkel, valamint a járműpark modernizálására.

A diplomamunka írásával töltött körülbelül kilenc hónap sok tudást és tanulságot hozott számomra. Azon kívül, hogy szakmailag is fejlődtem, elmélyültem az édességipar rejtelmeiben, betekintettem piaci folyamatokba és egy magyar vállalkozás működésébe is. A dolgozat kapcsán sok emberrel beszéltem vagy kerültem kapcsolatba – akár csak közvetett formában a kérdőív által is –, akik mind segítettek abban, hogy ez a munka objektívebb és árnyaltabb képet fessen.
A vállalat, amely témámat adta, Magyarországon szokásos módon indult a piaci versenyben: jó ötlettel, nagy lelkesedéssel és kevés szakmai tapasztalattal. Az évek során gyorsan próbáltak alkalmazkodni és megtanulni mindazt, ami egy sikeres cég működéséhez elengedhetetlen. Az alapötlet felfuttatta a terméket, a kezdeti sikerek után viszont újabb problémaként jelentkezett a továbbfejlődés. Ezt Európai Uniós pályázatokból próbálták meg fedezni és reménykedtek, hogy a tendenciák nem változnak a terméket illetően. Ezért hozták ki a csokoládéba mártott desszertet és új grafikákat a csomagolásra. A további versenyben maradáshoz viszont folyamatos fejlesztésekre van szükség, ezért kutattam fel azokat az irányokat, amelyek javítják az eladhatóságot és a vevői elégedettséget. Fókuszcsoportos és kérdőíves kutatást végeztem ennek érdekében, valamint interjút folytattam több területen is szakemberekkel. Fő kutatási területem a csomagolás volt, ami egyben műszaki kihívás és marketing eszköz is, tehát műszaki menedzsert igényelő feladat. Ezek alapján fogalmaztam meg javaslataimat mind a csomagolástechnika, mind a marketing és egyéb kapcsolódó területeken. A versenyben maradáshoz úgy látom, hogy ha nem is konkrétan az általam javasolt, de valamilyen irányú változtatásra szüksége van a Borsának, különben a versenytársai hamar legyőzik. Ezek a folyamatok igen gyorsak, tehát minden pillanat és lépés rövidtávon befolyásolja a cég jövőjét. Ahogy a rövid számviteli elemzésben is kiderült, komoly finanszírozási nehézségek léptek fel, melyeket orvosolni kell. Ugyanakkor a termékötletben látom azt a potenciált, ami képes fellendíteni és sikeressé tenni a Borsa Hungary Gyümölcsédesség Kft-t.
Végül szeretném megköszönni a külső- és belső konzulenseimnek, tanáraimnak, családtagjaimnak, barátaimnak, ismerőseimnek és mindenkinek a segítségét, akik hozzájárultak ezen dolgozatom sikeres elkészítéséhez.

Rohanó világunkban egyre fontosabbá vált az információk minél gyorsabban való közlése, és feldolgozása, ennek okán az egyes tájékoztató eszközök is az egyre nagyobb hatékonyságú információközlésre törekszenek. Az írott szó mellett mind inkább nagyobb szerepet kap a képi ábrázolás, a grafikai elemek használata, melyek alapját képezik a manapság fénykorát élő, úgynevezett infografikának, melynek célja minden esetben a tájékoztatás. Az információk képi megjelenítésére számos példát találunk a közlekedésben, hiszen napi szinten megszámlálhatatlan jelzőtábla, útbaigazító tábla vesz körül minket. Ahhoz hogy egy egységes képet kapjunk az egyes jelölőrendszerekről, az adott közlekedési szolgáltató következetes arculati tervezésére van szükség.
A fővárosi közlekedés integrált irányításáért felelős, 2011-ben alakult Budapesti Közlekedési Központ 2013-ra olyan új, konzekvens arculatot alkotott meg, mely design menedzsment szempontból is kiemelkedő eredményeket ért el, ugyanis a vállalatot a 2013-as Design Managament Díj átadóján kitüntetéssel jutalmazták. A dolgozat ezen arculati tervezés hatékonyságát hivatott vizsgálni.
A diplomamunka során a teljes arculatfejlesztés lépésein túl bemutattuk azt a stílusirányzatot, melyet a BKK designerei a tervezés alkalmával etalonnak tekintettek, majd az egyes arculati elemek ismertetését követően a hangsúlyt a későbbiekben a közösségi közlekedésben használatos piktogramrendszer újragondolásának folyamatára helyeztük (tervezés, gyártás, kivitelezés).
Az általunk kiemelt utastájékoztató és járműpiktogramok tervezési, és kivitelezési költségeinek ismertetését követően ezen elemek ergonómiai szempontoknak való megfelelősségét két, egymásra épülő empirikus kutatási módszerrel vizsgáltuk. A projektív technika, és a kérdőíves felmérés alkalmával hatékonysági, és esztétikai szempontok alapján vizsgáltuk az előző szolgáltató (BKV) nevéhez fűződő piktogramrendszert, és az újonnan kialakított, BKK által tervezett jelölőkészletet.
A felmérés eredményei alapján megállapítottuk, hogy az újratervezett jelölések nagy része értelmezhetőség szempontjából hatékonyabbnak bizonyult a régi piktogramrendszerhez képest. A javaslattétel során pedig egy, a felhasználók számára nehezen értelmezhető piktogramot grafikus szakember segítségével újraterveztünk.

Diplomamunkám során a bontobazar.hu bontott járműalkatrészekkel, bontott járművekkel és bontónyilvántartással foglalkozó honlap felhasználó központú fejlesztésével és piaci bevezetésének lehetőségeivel foglalkoztam. Mivel egy, még nem létező honlapról volt szó, így piaci visszajelzésről nem tudtam beszámolni és kiértékelést végezni, viszont már a kezdetektől figyelembe tudtam venni a felhasználó-központú tervezés szempontjait.
Elemeztem a termék piaci környezetét, és a webergonómia alapvető szabályaira építkezve javaslatot tettem a prototípus-oldal funkcióinak és elrendezésének kialakítására.
Ezután empirikus kutatást terveztem, amivel a felhasználói igények jobb megismerése volt a célom. Először a felhasználók megismerését és szegmentálását végeztem el, majd a nekik megfelelő kutatási módszereket választottam. Készítettem kérdőívet a járműtulajdonosok számára és interjút vettem fel potenciális hirdetőkkel (autóbontósokkal) és professzionális keresőkkel (autószerelőkkel). Ezekből a kutatásokból származó eredményeket kiértékeltem, és a következő verzióba változtatási javaslatként megfogalmaztam.
Az így létrehozott verziót egy szemmozgás-követéses vizsgálatnak vetettem alá, ahol 2 hirdetésfeladást és 2 keresést végeztek el az alanyok, miközben a cselekedeteiket kommentálták, és a feladatok végrehajtása után pár mondatban véleményezték a weblapot és a funkcióit.
Az eye-tracking vizsgálatból levont következtetéseket fejlesztési igényként, javaslatként fogalmaztam meg, hogy a honlap a piacra kerülés idejére már a lehető legjobban megfeleljen az elvárásoknak, és ezáltal sikeres legyen a felhasználók körében.

Dolgozatomban a vállalati munkabiztonsági előírások vizsgálatával foglalkoztam a MOL Magyarország alvállalkozói körében. Célom, a biztonság jellemző, illetve kevésbé jellemző területeinek a feltárása volt az alvállalkozók körében, a munkavállalók saját megítélése szerint. Arra kerestem a választ, hogy melyek a biztonság azon területei, valamint melyek azok az előírások, szabályok, amelyeket a munkabiztonság tekintetében kiemelten kell kezelni, illetve melyek azok, amik a jelenlegi ellenőrzések, és oktatások mellett megfelelő súllyal szerepelnek.
A kutatási célom elérése érdekében elsőként Q- módszertanos vizsgálatot készítettem, amelyen belül két állításrendezést végeztem. Az első 32 állításból álló rendezésem esetében általánosságban a MOL Magyarország telephelyein a munkavégzésre, a munkakörülményekre jellemző állításokat kellett rendeznie a válaszadónak. A második állításkészletem 38 állítást tartalmazott, ebben az esetben a rendező a saját munkavégzésére vonatkozó állításokat rangsorolta. A két rendezést összesen 11 fővel készítettem el, amelyből 5 fő a MOL Magyarország alvállalkozója, hat pedig MOL-os dolgozó. A kitöltőkre jellemző, hogy különböző munkatevékenységeket végeznek. Ezt követően interjúkat készítettem a követelmények, szabályok teljesülését vizsgáló csoport tagjaival. Az interjúk fókuszában a biztonságtudatosság, valamint a munkavállalók szabálykövetési hajlandósága, és a szabálykövető magatartás elérésének lehetőségei álltak.
Az elvégzett kutatások valamint a baleseti és ellenőrzési jegyzőkönyvek adatainak feldolgozása alapján elmondható, hogy a biztonság tekintetében öt nagyobb területet lehet meghatározni, amelyekkel jövőben érdemes kiemelten foglalkoznia a vállalatnak. Ezen területek közé elsősorban a munkavégzés előtt betartandó szabályok, a munkahelyi renddel, a munkaterülettel kapcsolatos követelmények, a védőeszközök használatára, és a munkaeszközök állapotára vonatkozó szabályok tartoznak. A fentiek nem utolsó sorban kiemelt figyelemmel kell lenni a munkairányító meghatározó szerepének a tudatosításában.
A kutatási eredmények alapján a javaslataim elsősorban a munkavállalói attitűdök valamint a szabályok jobb összehangolására irányulnak, amelyek szoros kapcsolatban állnak az oktatással és az ellenőrzésekkel. A javaslatokat a korábban említett öt területre fogalmaztam meg. Véleményem szerint a vállalatnak tett javaslatok nagymértékben hozzájárulhatnak egy magasabb munkavédelmi szint, és nem utolsó sorban, a szabálykövetőbb munkavállalói cselekedetek eléréséhez.

A dolgozat elkészítése során azt vizsgáltam meg és dokumentáltam, hogy a genetikus algoritmustra épülő csőhálózat-optimalizáló algoritmust miként lehet termék vagy szolgáltatás formájában a leghatékonyabban a tervezők rendelkezésére bocsátani.
Először bemutatásra került a műszaki fejlesztés matematikai háttére, azaz az evolúciós stratégiák családja, valamint a genetikus algortimus és annak egy továbbfejlesztett változata. Ezen alapokra került illesztésre az épületgépészetben ismert elosztó hálózatok optimalizálási problémája, miszerint a hálózat elemeinek bekerülési költsége és üzemeltetési költsége egyik változtatásával a másikra negatívan hat. Ezen hatások között kell megtalálni az egyensúlyt.
A nyers műszaki alapok tisztázása után taglalásra kerültek a közüzemi szolgáltatók és azok tervezői által használt szoftverek. Ismertetésre kerültek a térinformatikai rendszerek és az azokban tárolt a tervezés szempontjából lényeges adatok. Részletesen bemutatásra került a Termis szofver és annak optimalizációs moduljai, mint a legelterjedtebb üzemeltetésben is alkalmazott eszköz.
A fejlesztés menetét leíró innovációs folyamatmodellek ismertetése és az adott fejlesztésre való illesztés után kiválasztásra került a láncszem-modell, mint a genetikus algoritmusra épülő termék innovációs folyamatát leginkább közelítő minta. A stratégiai és hagyományos terméktervezés elemei is taglalásra kerültek.
A termék vagy szolgáltatás végleges formájának megállapításához különböző forgalmazási modellek kerültek bemutatásra. Ezen forgalmazási modellek megvalósíthatósága a fejlesztő vállalkozás kapacitására és céljaira vetítve mérlegelésre kerültek.
Ezek után a feladatkiírásban szereplő kutatás előkészítésének, lefolytatásának menete kerül kifejtésre. Az elvégzett kutatás eredményei a dolgozat ezt követő részében találhatóak.
A dolgozat a feladat kiírásának megfelelően kitér az eszköz használatának gazdaságossági kérdésére, ígazolva annak hasznosságát, valamint azt, hogy érdemes a tervezésben rendszerelvű optimumkeresést alkalmazni, melyre a genetikus algoritmus alkalmas.
A javaslatban egy valóban piacképes koncepció került vázolásra figyelembevéve a fejlesztő vállalkozás rendelkezésre álló fejlesztési erőforrásait, ezen erőforrások bővítésének kockázatait, valamint a forgalmazási lehetőségek nehézségeit. A javaslatban részletezve megtalálható, hogy a továbbfejlesztett genetikus algoritmus miként illeszthető egy meglévő szoftver ökoszisztémájába.
A dolgozatban bizonyítás nyert, hogy szükség van az innovatív csőhálózat-optimalizáló eszközre a tervezésben. A megfogalmazott javaslat pedig a realitás talaján maradva a legjobb lehetőséget kínálja az algoritmus használatára.

A történelem folyamán az autók megjelenése, magával vonzotta a baleseteket is. A témám arra hivatott, hogy bemutassa a balesetmentes közlekedéshez vezető utat és az ezt megvalósító rendszerek emberi tényezőit.
A baleset megelőzés története leginkább a baleset bekövetkeztekor a sérülés kockázatát csökkentő passzív biztonsági eszközökkel kezdődött. Egy új korszak kezdetét jelentette a svédek nagy találmánya a biztonsági öv, majd következett a gyűrődési zóna és a légzsák térhódítása. Két utóbbiért a Mercedes-Benz fejlesztői felelősek, de a baleseteket elkerülő egyik legfontosabb aktív biztonsági áttörésért a blokkolásgátlóért is.
Aktív biztonság körébe tartozik, természetesen az autógumi és a fék is, de az idők folyamán új irányba indultak az autógyártók. Megjelentek a márkák autóvezetőt támogató asszisztens funkciói, amelyek az újgenerációs aktív biztonságot szolgálják. A szakdolgozatomhoz választott partner cég a Mercedes-Benz Hungária Kft., amelynek az asszisztens rendszer kínálatát részletesen bemutatva, eljutok a versenytársak kínálatáig is.
Ezeknek az asszisztens rendszereknek a fő feladata, hogy az autó sofőrje gyorsan, biztonságosan és tehermentesítve eljusson a célba. A termékek használatát pszichológiai és fiziológiai szempontból éppen hazánkban tesztelték és azt eredményezte, hogy a Mercedes-Benz Intelligent Drive komplett asszisztens termékcsomagját használva a vezető kevésbé fárad.
Ezek a rendszerelemek azonban korántsem olcsó extrák. Online kérdőíves kutatást végeztem, amelynek célja a kitöltők vezetési szokásainak megismerése a biztonságra koncentrálva. Célom volt, hogy a választható funkciókról kapjak egy prioritást és egy maximálisan feláldozott összeget azokért cserébe.
Az eredmények magukért beszéltek, így összeállítottam egy csomagajánlatot, amelybe a Holttér figyelő rendszer, a Követési távolságtartó tempomat és a Gyalogosfelismerő fékasszisztens került. Interjús tapasztalataimnak hála megismertem a potenciális vevőkör hozzáállását az autóvásárláshoz és további érdekességeket.
A balesetmentes közlekedéshez vezető útnak csak egy köztes megállója az asszisztens rendszerek elterjedése, ugyanis a végcél az önjáró autók piacra dobása. Az önjáró autók célja, hogy baleset nélkül emberi beavatkozás nélkül eljuttassa az utasokat úti céljukba. Az autonóm járművek fejlesztőinek jelenlegi versenyével zárom diplomamunkámat.
20 év múlva lenne igazán érdekes ismét beleolvasni a szakdolgozatomba, hogy kiderüljön, mi valósult meg és mi az, ami igazán elavult rendszer lett.

The subject of my thesis was the segmentation of the sporting goods market focusing on the amateur runners’ preferencies, emotional motivators. The segmentation included a practical method combining objective and subjective ways of getting information from consumers. The method could be used by any sporting goods company to determine their consumers’ needs, prefrencies.

The mini survey was made with 10 people about short questions regarding their emotions between, during and after they run. Including these statements with collected ones from own experiences and online professional sources the group of experts created a 57 statement collection as an input for the Q-sorting. The Q-sorting was made with 22 people (11 women and 11 men) at various age 22-51 years. After the experiments were made on the database by the 22 subjects, a factoranalyses determined 6 segments of the market running for different reasons. The definitions of these 6 segments were included as a self-admissioning question into an online survey which was about running habits, experience, product preferencies and price preferencies. The subjective information coming from the Q-sorting was combined with the objective way of the survey.
After closing the survey with 582 subjects an analysis was made by the 6 segments with recommendations attached. Action plans could be worked out regarding marketing, pricing, communications, etc.