Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ergonómia és Pszichológia Tanszék


SzerzőA szakdolgozat címeTémavezető
Verebély Melinda Az online kupon, mint speciális termék menedzsmentje a Bónusz Brigád példáján keresztiil Berki-Süle Margit
Diplomamunkám során célom az online kuponos piac áttekintése, hibáinak és hiányosságainak feltárása, valamint a piaci résztvevők számára fellelhető előnyök és hátrányok bemutatása volt.
Dolgozatom során kitértem az online kuponos piac kialakulására mind nemzetközi, mind magyar viszonylatban, bemutatva az üzleti modellt, a legnagyobb piaci szereplőket és tevékenységeiket. A hazai szereplők tekintetében a verseny rendkívül erős –hiszen mindenki ugyanazt az üzleti modellt használja-, ezért elengedhetetlen a folyamatos innováció, az újabb és újabb szolgáltatások bevezetése a közvetítők részéről.
Ahhoz, hogy átfogó képet kaphassak az online kuponról, mint az elektronikus kereskedelem egy speciális termékéről, alaposan elemeztem a hazai piacvezető közvetítőt, a Bónusz Brigád piaci tevékenységét, kitérve annak webergonómiai vonatkozásaira is. Igyekeztem feltárni a kritikus hibapontokat, hiányosságokat, illetve lehetőségeit a jövőbeni fejlesztéseket illetően. Szakirodalmak, a témában írt kutatások, illetve saját primer kutatásaim (kérdőív, mélyinterjúk, Q-módszertan) alapján is arra a következtetésre jutottam, hogy ezen piac hármas tagolódása (szolgáltató-kuponos közvetítő-fogyasztó) mindegyik fél számára kisebb-nagyobb mértékben, de számos előnnyel jár. Ugyanakkor, a modellnek vannak gyengébb pontjai is, melyeket ki kell, és többnyire ki lehet küszöbölni a sikeres fenntartáshoz és továbblépéshez.
Kutatásaim során feltártam, hogy az online kuponok milyen előnyökkel és hátrányokkal járnak az egyes piaci szereplők számára: a fogyasztók számára természetesen a legfőbb előnyt jelenti, hogy az eredeti ár töredékéért juthatnak hozzá olyan szolgáltatásokhoz és termékekhez, melyeket eredeti áron nem feltétlenül vásárolnak volna meg. Kérdőívemből és Q-módszertannal végzett kutatásomból azonban kiderült számomra továbbá az is, hogy a vásárlás ezen válfaja számos bizonytalanságot rejt magában a fogyasztókat tekintve: az elvárt minőség alulteljesítése és az esetleges negatív diszkrimináció a teljes áron vásárlókhoz képest visszatarthatja a vásárlókat a fogyasztástól, vagy disszonanciát kelthet bennük a felhasználás során. Mindez a tudatos vásárlás hiányaként is értelmezhető, ezért –mint ahogy azt fejlesztési javaslatomban is megfogalmaztam- a vásárlók aktívabb edukációjára van szükség, fogyasztóvédelmi aspektust is szem előtt tartva.

A szolgáltatók tevékenységét vizsgálva szakirodalmak és mélyinterjúim alapján kiderült, hogy elsősorban marketingeszközként tekintenek a kuponos értékesítésre, ám nem minden esetben elégedettek vele. Reklámfelületnek, és új vásárlók bevonzásához megfelelő a modell, ám törzsvásárlók és visszatérő vendégek ritkán kerülnek ki az online kuponos vásárlók köréből. Q-módszertannal végzett kutatási eredményem is ezt támasztja alá: teljes áron már nem hajlandóak megvásárolni a vásárlók ugyanazt a szolgáltatást vagy terméket.
Végső eredményként a jövőre tekintve megállapítható, hogy a turbulens piaci változások, a technika folyamatos fejlődése valamint az internet-penetráció folyamatos növekedése – ezáltal az online vásárlás fokozatos elterjedése - arra késztetik a piac eme szegmensét, hogy az üzleti modell életben tartásához folyamatos fejlesztéseket eszközöljenek. Az online kuponos piac szárnyal, egyre jobban diverzifikált, azonban átalakulóban van. Egyre inkább alakulnak át az online kuponos közvetítő cégek - mind nemzetközi, mind magyar viszonylatban - webbolttá, ahol mintegy outlet jelleggel kínálják a kereskedők termékeit és szolgáltatásait egyre növekvő fogyasztói bázisuk számára.
Gáspár Éva Az elit képzésben résztvevő utánpótláskorú labdarúgók mentális és fizikális felmérését szolgáló szolgáltatáscsomag fejlesztésének termékmenedzsment kérdései Berki-Süle Margit
Diplomadolgozatomban a magyar utánpótlásfutball elit képzésének sajátosságaival foglalkozom, külön hangsúlyt fektetve a játékosok fizikális és mentális állapotfelmérésére. Témaválasztásom oka, hogy magam is ezt a sportot űzöm, ezáltal otthonosabban mozgok ezen a területen. A magyar futball nehéz napokat él, a minőségi javulás a megfelelő utánpótlásbázis kiépítése nélkül nem érhető el. Az állami szerepvállalás ebben az időszakban jelentősen megnövekedett, külön erőforrások biztosításával vissza nem térő lehetőségek adódnak a reformok elvégzésére.

A magyar labdarúgás történetének rövid ismertetése mellett a jelenkori helyzet bemutatására fókuszáltam. Az utánpótlásprogramokon (pl.: Bozsik Program) belül az elit képzés jelenik meg fajsúlyos elemként. Olyan képzési formáról van szó, mely profi körülményeket biztosít a labdarúgók számára. Az akadémiák részletes bemutatása során külön hangsúlyt fektetek a gazdasági terület, valamint a TAO adta lehetőség bemutatására, emellett foglalkozom az infrastrukturával, valamint az eszközállományok elemzésével is.

A játékosok fizikális és mentális felmérésének lehetőségei a legfajsúlyosabb része dolgozatomnak, mivel a labdarúgók technikai, fizikális és mentális állapota határozza meg teljesítményüket. Ennek során a Polar Team 2 Pro pulzusdiagnosztikai rendszerről, annak műszaki hátteréről, használhatóságáról írok. Emellett a sportpszichológia ide tartozó területével is foglalkozom, kiemelve a motivációt, mint a teljesítmény egyik alappillérét.

Empirikus kutatásom során interjút készítettem a Polar Kft ügyvezetőjével, valamint termékmenedzserével. Emellett pulzusdiagnosztikai ismereteimet Dr. Petrekanits Máté segítségével bővíthettem. Az akadémiák edzőivel, vezetőivel történő beszélgetések során a képzés és az intézmények körülményeiről kaptam információt. Ezeket a témához kapcsolódó fejezetekbe integráltam. A szakirodalom áttekintése, és néhány külföldi tanulmány átolvasása után a játékosok mentális felmérését a PMCSQ és az SMS kérdőívek segítségével végeztem. A kiértékelést követően arra a következtetésre jutottam, hogy a felmérési módszer működőképes, szignifikáns különbségek mutathatóak ki az egyes akadémiákon játszó, különböző életkorú és célkitűzésű játékosok esetében. Hangsúlyoznom kell, hogy nem a teljes játékosállomány vett részt a teszten, de ettől függetlenül nagyszámú futballistával dolgoztam. Munkámat összevetettem a hazai úszó sportágban végzett felmérés eredményeivel. A két sportág eredményességének tükrében is látható, hogy az úszók jobb (a teljesítmény szempontjából kedvező) mentális állapotban vannak hazánkban.

Fejlesztési javaslataim között szerepel a mentális és fizikális tesztek integrációja - az előbbi éves, míg az utóbbi legalább negyedévenkénti sűrűséggel. A Polar Team 2 Pro termékkel kapcsolatosan felmerült az eszköz funkcióinak bővíthetősége, valamint a szoftver Android alapú rendszerre való fejlesztése. Emellett a pszichológiai tesztek alkalmazásának fontosságára világítottam rá, mely nagymértékben segíti a szakemberek munkáját a játékosok mentális fejlesztésében.

Munkám során a téma legnagyobb szaktekintélyeivel ismerkedhettem meg. Amellett, hogy ez minőségi garanciát jelentett számomra, olyan rendkívül segítőkész embereket ismerhettem meg, akik felvetéseikkel, ötleteikkel hozzásegítettek dolgozatom megírásához. Azt gondolom, ha ilyen típusú szakemberek lennének a magyar labdarúgás minden területén, sokkal előrébb tartana a sportág. Mindenesetre bízom abban, hogy munkámmal valamelyest hozzájárulhatok a színvonal emeléséhez, és kutatási eredményeim segítséget nyújtanak az akadémiák vezetői számára.

Összességében elmondhatom, hogy az eltervezett munkát el tudtam végezni. Egyetemi hallgatóként nincs hatásköröm és lehetőségem az összes akadémiai játékos felmérésére, de nagyon hasznosnak tartanám ennek elvégzését. Annak tükrében, hogy dolgozatom írásakor kezdődött meg a magyar akadémiák teljes átvilágítása, - egy belga cég segítségével - egy ehhez hasonló kutatás meg is valósulhat 2016-ig.
Kegyes Balázs Hungarikum jellegű édesipari termék fejlesztése menedzsment eszközökkel Dr. Antalovits Miklós
A diplomamunka írásával töltött körülbelül kilenc hónap sok tudást és tanulságot hozott számomra. Azon kívül, hogy szakmailag is fejlődtem, elmélyültem az édességipar rejtelmeiben, betekintettem piaci folyamatokba és egy magyar vállalkozás működésébe is. A dolgozat kapcsán sok emberrel beszéltem vagy kerültem kapcsolatba – akár csak közvetett formában a kérdőív által is –, akik mind segítettek abban, hogy ez a munka objektívebb és árnyaltabb képet fessen.

A vállalat, amely témámat adta, Magyarországon szokásos módon indult a piaci versenyben: jó ötlettel, nagy lelkesedéssel és kevés szakmai tapasztalattal. Az évek során gyorsan próbáltak alkalmazkodni és megtanulni mindazt, ami egy sikeres cég működéséhez elengedhetetlen. Az alapötlet felfuttatta a terméket, a kezdeti sikerek után viszont újabb problémaként jelentkezett a továbbfejlődés. Ezt Európai Uniós pályázatokból próbálták meg fedezni és reménykedtek, hogy a tendenciák nem változnak a terméket illetően. Ezért hozták ki a csokoládéba mártott desszertet és új grafikákat a csomagolásra. A további versenyben maradáshoz viszont folyamatos fejlesztésekre van szükség, ezért kutattam fel azokat az irányokat, amelyek javítják az eladhatóságot és a vevői elégedettséget. Fókuszcsoportos és kérdőíves kutatást végeztem ennek érdekében, valamint interjút folytattam több területen is szakemberekkel. Fő kutatási területem a csomagolás volt, ami egyben műszaki kihívás és marketing eszköz is, tehát műszaki menedzsert igényelő feladat. Ezek alapján fogalmaztam meg javaslataimat mind a csomagolástechnika, mind a marketing és egyéb kapcsolódó területeken. A versenyben maradáshoz úgy látom, hogy ha nem is konkrétan az általam javasolt, de valamilyen irányú változtatásra szüksége van a Borsának, különben a versenytársai hamar legyőzik. Ezek a folyamatok igen gyorsak, tehát minden pillanat és lépés rövidtávon befolyásolja a cég jövőjét. Ahogy a rövid számviteli elemzésben is kiderült, komoly finanszírozási nehézségek léptek fel, melyeket orvosolni kell. Ugyanakkor a termékötletben látom azt a potenciált, ami képes fellendíteni és sikeressé tenni a Borsa Hungary Gyümölcsédesség Kft-t.

Végül szeretném megköszönni a külső- és belső konzulenseimnek, tanáraimnak, családtagjaimnak, barátaimnak, ismerőseimnek és mindenkinek a segítségét, akik hozzájárultak ezen dolgozatom sikeres elkészítéséhez.
Nguyen Hai Phong A tablet számítógépek elterjedése és kiskereskedelmi kilátásai Dr. Hercegfi Károly
Elsőként a Vodafone group és annak magyarországi leányvállalatát mutatom be, különös tekintettel a SmartStore budapesti üzletének működési folyamatára.
Ezek után a Samsung elektronika készülékek gyártóját helyezem el a nemzetközi piacon és múltbeli sikereinek vizsgálatával kísérletet teszek az általam vizsgált termékek jövőbeli kilátásának meghatározására.
A tabletek fejlődését és csoportosítását, valamint jellemző műszaki paramétereit szakirodalmi forrásokra támaszkodva mutatom be.
Ezt követően a Samsung Galaxy Tab és Galaxy Note készülékek nemzetközi és magyarországi verseny környezetének bemutatására kerül sor.
Kérdőíves kutatást végeztem a Samsung Galaxy Tab és Galaxy Note ismertségének és a felhasználók használati szokásainak feltérképezésére ezen termékekkel kapcsolatban. A felhasználói elvárásokra fontosság-elégedettség vizsgálatot készítettem a szaksajtóban leggyakrabban vizsgált tulajdonságokat alapul véve.
A kérdőív kiegészítése fókuszcsoportos vizsgálatot végeztem a tablet felhasználók körében.
A kutatási eredmények alapján, a Vodafone SmartStore számára megfogalmazom javaslataimat a tablet készülékek eladásának növelése érdekében.
Wolf Péter Munkaidő-nyilvántartó rendszer menedzsment szempontú termékfejlesztése Dr. Németh Edit
A dolgozat elején felvezettem, hogy a téma választásomban az alapdiplomám és az Alvicom Kft.-vel való korábbi ismeretségem befolyásolt. Általános ismertetőként írtam a szoftver fejlesztésre jellemző módszertanokról, és termékfejlesztési modellekről, majd áttértem magának a cégnek és a dolgozat fókuszában álló munkaidő-nyilvántartó szoft- vernek a bemutatására. Utóbbi részeként mélyen elmerültem a fejlesztés hátterében, majd menetében és ráfordításaiban. Röviden ismertettem a beüzemelt szoftver műszaki kör- nyezetét és mellékelt képernyőképek segítségével bemutattam a annak felületét és vázol- tam a használatának módját. A dolgozat végén lévő fejlesztési javaslat előkészítéseként megvizsgáltam a más hazai cégek már elérhető munkaidő-nyilvántartórendszereit, a nem- zetközi piacról pedig az emberi erőforrás menedzsment és emberi erőforrás információs rendszerek közül szemezgettem.
Ezután áttértem az empirikus kutatásaim bemutatására, mely két részből áll. Az első fele a Q-módszertani felmérésre tér ki: magának a Q-módszernek az ismertetésével kezd- ve, az általam végzett előkészítő munkának a dokumentálásán át az eredmények bemuta- tásáig és értelmezéséig. A kutatásaim második fele a két típusú interjúkból áll, az egyik a rendszer felhasználóival (ezek az interjúk részben még a Q-felmérés utolsó szakaszát is képezték) a másik a termék célcsoportjának egyes tagjaival. A felhasználóktól gyűj- tött információk alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az „új” munkaidő-nyilvántartó- rendszer összességében pozitív fogadtatásnak örvend, főleg a „régi” rendszer tükrében, de az mindenképp sajnálatos, hogy a felmérések végére csak az összes felhasználó hato- dától sikerült adatokat gyűjtenem. Feltehetőleg hasznos következtetések lennének levon- hatók egy olyan megismételt felmérésben, ahol ennek a csoportnak a nagyja részt vesz, vagy (később) újabb felhasználói körökkel, pl. más szervezetek alkalmazottaival bővülne az alanyok listája. A célcsoport interjúkat bővítendő érdemes lenne külső HR szakértők véleményét is megismerni a rendszerről, illetve a annak leendő HR moduláról. Ezen dip- lomamunka keretei között lehetetlen feladat lett volna találni ilyet, de ha később alkalom adódna olyan magyar céggel kapcsolatba kerülni, amely ugyancsak a Zimbra levelezési rendszerét használja céges kommunikációra és az Alvicom Kft.-hez hasonló munkaidő- nyilvántartási igényekkel bír, akkor annak vezetését is érdemes lenne megkérdezni a dol- gozat témáját adó termékről.
Írásom utolsó részében, a szakirodalmi és empirikus kutatásaim során gyűjtött informá- ciók segítségével megpróbálok fejlesztési javaslatot tenni a szoftver bővítésére három as- pektus szerint. Elsőként a belső felhasználásra szánt funkcionalitás hiányosságait címzem meg, másodszor a termék publikussá tételének lehetséges és preferált módjait vesztem vé- gig, végül a tervezett és remélhetőleg egyszer megvalósuló HR modul első iterációjának funkciókínálatára teszek ajánlást.
A diplomamunka során úgy érzem sikerült megismernem a gyártó céget, magát a ter- méket és az annak megszületését hozó filozófiát, remélem az itt bemutatott tapasztalataim és tanácsaim elősegítik a szoftver gazdagodását.
Szűcs Anna A Danuvia SupeRetro motorkerékpár fejlesztése utas biztonsági és utas kényelmi szempontok alapján Mischinger Gábor
A diplomamunkám az utas biztonság és az utas kényelem megjelenését egy magyar gyártású motorkerékpáron, és az ezekkel kapcsolatos vevői elvárások feltérképezését foglalta magában.
A témám még rengetek lehetőséget rejt magában. A biztonság témaköre mindig is aktuális lesz. Természetesen itt nem csak a termék biztonságosságát kell kihangsúlyozni, hanem a megfelelő termékhasználatot is. Rengeteg baleset történik az utakon a motorkerékpárosokkal, ahol sajnos legtöbb esetben nem technikai meghibásodással találkozunk, hanem emberi mulasztással. Saját tapasztalatom, hogy a jogosítványok megszerzése után sokan nem a tapasztalatuknak megfelelően választanak motorkerékpárt, csupán a teljesítményt nézik. A kereskedők pedig – csupán az eladás érdekeit szem előtt tartva – nem törődnek ezzel. Ennek következménye , hogy biztosan veszélyeztetik a fogyasztók biztonságát, nem beszélve az információhoz való jogáról. Annyi biztos, hogy érdemes olyan eladókat alkalmazni olyan viszont eladókkal szerződni, akik a vá- sárlót is figyelembe veszik, nem csak az eladás mértékét. Bár a fókuszcsoportos vizsgá- latom során – szerintem- tudatos motorosokkal találkoztam, de a szélsőséges viselkedésekkel is számolni kell, nem szabad csupán az eredmények pozitív oldalát vizsgálni.
A kényelem már egy sokak által vitatottabb termék tulajdonság a fontosság szempontjából. Bár a kutatásomban látható volt, hogy sokan sajnos –tudva azt, hogy nem helyes- jobban értékelik a kényelmet, mint a biztonságot. Persze ez nem azt jelenti, hogy el kellene hanyagolni a kényelmet teljesen. A dolgozatomban többször is hangsúlyoztam azt, hogy a motorkerékpár használata milyen mértékben terheli a vezető testét. Ez hosszú távon igen kellemetlen mellékhatással járhat, mely szintén saját tapasztalat. Sok gyártó a vezető mögé az utasoknak alig hagy helyet, vagy mindkettőjüket összezsúfolja, így egyikük sem élvezi a termékhasználatot, hanem inkább várja, hogy vége legyen.
Véleményem szerint a márka piacra való bevezetésének egyik legnagyobb veszélye egyben a legnagyobb előnye is: egy, a múltban sikeres márkanév alatt megjelenő, a legmodernebb technikai megoldásokkal fejlesztett termék. A megjelenéskor fontosnak tartom, hogy odafigyeljenek a két tulajdonság közötti megfelelő egyensúlyra, megőrizve a termék és a márka hitelességét. Egy fejlődő márka esetében, új termékek fejlesztésénél, a piacra való belépésnél számos téma van, melyet be lehet mutatni a jövőben, reményeim szerint a cég még számos hallgatónak ad lehetőséget a témák kifejtésére.
Lóth Ágoston Gyorséttermen belüli vizuális marketingkommunikációs eszközök fejlesztése Dr. Lógó Emma
A szakdolgozatom témája: Gyorséttermen belüli vizuális marketingkommunikációs eszközök fejlesztése.
Gyorsuló világunkban az embereknek egyre nagyobb igénye van arra, hogy étkezéseiket gyorsan, kiváló minőségben és megfelelő áron fogyaszthassák. Hazánkban is egyre népszerűbbek a gyorséttermek, melyek kínálata igyekszik megfelelni a vásárlók elvárásainak, figyelembe veszi a megváltozott vásárlói szokásokat, folyamatosan bővítik kínálatukat, promóciós és állandó termékekkel, hogy minél szélesebb vásárlóközönséget nyerjenek meg maguknak. A gyorsétterem hálózatok szeretik „irányítani” a vásárlók döntését, próbálják befolyásolni a vendégeket, hogy a fontos vagy új termékek legyenek, melyeket választanak. A frissen bevezetett ételeknél fontos, hogy minél hamarabb minél többen kipróbálják, így hamarabb lehet visszaigazolást kapni a termék elfogadottságáról. A cégek ehhez több eszközt s felhasználnak:
• külső lehetőségeket: a televíziós reklámokat a közösségi oldalak által nyújtott lehetőségeket, utcai reklámtáblákat, újsághirdetéseket.
• belső lehetőségek: vizuális kommunikációs eszközök.
Diplomamunkám során , arra voltam kíváncsi, hogy az emberek milyen étkezési szokásokkal rendelkeznek, mi alapján szoktak választanak a termékek közül, mennyire figyelik meg és mennyire befolyásolják őket döntésükben a megjelenő vizuális kommunikációs eszközök.
Két empirikus kutatást végeztem. Az első vizsgálatot egy szemmozgás követő rendszerrel végeztem el a Kentucky Fried Chicken nevű gyorsétteremhálózat Keleti pályaudvar melletti éttermében. A vizsgálattal az volt a célom, hogy egzakt módon vizsgáljam a kihelyezett vizuális kommunikációs eszközök elhelyezkedését, láthatóságát, és a vásárlók fogyasztására való hatását. A következő vizsgálat egy kérdőíves kutatás volt, amelyet melyet online százhuszonnégy papíron huszonhat ember töltött ki. Ennek a vizsgálatnak a célja nagyszámú válasz alapján, megfigyeljem, hogy a vásárlók mit tudnak felidézni a marketing kommunikációs eszközökből, mi befolyásolja a őket a döntésben, milyen étkezési szokások jellemzőek a kiválasztott szociális státuszok alapján (diák, pályakezdő, nem pályakezdő).
A kérdőíves kutatásból kiderült, hogy a kitöltők ha a KFC re gondolnak az ételek után kevéssel lemaradva vizuális dolgokat idéznek fel a vásárlók, színvilágot, belső terekre jellemző dolgokat, tehát mindenképpen fontos ezzel foglalkoznia a cégnek a vásárlók megnyeréséhez. A kutatásból az is kiderült, hogy a vásárlók 65%-a változtatta már meg a döntését gyorséttermi reklám hatására, viszont felidézni csak kevesen tudják a pontos reklámokat.
A szemmozgás követéses vizsgálat során pontos képet kaptam róla, hogy mik azok a területek, amelyeket a vásárlók megfigyelnek, a gyorséttermi vásárlás során a vizuális figyelem mintáit állapítottam meg.
A kutatások eredményeinek összevetéséből megállapításokat tettem, hogy melyek azok a vizuális kommunikációs eszközök, melyek megfelelő módon hatnak a vásárlókra, és melyek azok, amelyek nem rosszul vannak elhelyezve az éttermekben, színválasztás, elhelyezés miatt mindenképpen változtatásra szorulnak. A kérdőívvel mért korosztályonkénti étkezési szokások és átlagosan elköltött pénz közötti korrelációt összevetve javaslatot fogalmaztam meg a KFC-t üzemeltető cégnek, hogy hogyan lehetne javítani az éttermen belüli marketing stratégiáján. Ezenkívül a válaszadóktól összegyűjtött vélemények alapján megfogalmaztam pár ajánlást, amivel lehetne növelni a vásárlói elégedettséget.
Timár Gergely Adattisztító Eszközcsalád fejlesztése termékmenedzsment eszközökkel Dr. Balogh Imre
Kutatásom során az adattisztítás hazai fejlesztési lehetőségeivel kapcsolatban felmerült kérdésekre kerestem a választ.

Az adatnak, információnak, ami a modern elektronikus világunkban jelen van, sok esetben nagyon fontos stratégiai jelentősége van. Vállalatok jövőjét, pénzügyi lehetőségeit képes a megfelelő minőségű információ, adatbázis befolyásolni. A tiszta adatot, mint hibamentes ügyfél adatbázis vizsgáltam, e köré építettem az empirikus kutatásom. A tiszta adatbázis ebben az esetben az jelenti, hogy nincsenek hibás címek, telefonszámok, nevek, személyi számok stb., valamint duplikációk.

Első lépésként a hazai vállalatok jelenlegi helyzetét mértem fel az adattisztítás szempontjából. A vizsgálati célcsoport a közép-és kisvállalkozások lettek, mivel a multi méretű cégeknél már elengedhetetlen az adattisztítás, így ők saját kiépített rendszerekkel már régóta karban tartják az adatbázisukat.

A kutatásom online kérdőív formájában végeztem el a célcsoporton. Az értékelhető kérdőívek alacsony száma miatt, stratégiai döntéseket nem tudtam megalapozni, de fontos következtetéseket vontam le és javaslatot tettem a további lépésekre. A továbbiakban szükségszerűnek érzek egy újabb még szélesebb körű célcsoportot tartalmazó kutatást elvégezni. Így biztosítva egy nagyobb ráfordítással járó projekthez szükséges információt a megalapozott döntések meghozatalához. Mindenképpen nagyobb hangsúlyt fektetnék az adatbiztonsági szempontokra a további kutatások során, hiszen a jelenlegi kitöltési hajlandóságot ez a tény jelentősen rontotta. Olyan módon kell használható információhoz jutni, amivel nem éreztetjük a kitöltővel, hogy bizalmas és titkos cégadatokra lennénk kíváncsiak.

A kutatásom során célcsoportban jellemzően hallottak már az adat tisztítás fogalmával, de a jelentőségét a többség nem érzékeli. A mindennapokban nem tapasztalják, hogy ezzel mi lesz pontosan jobb és ez hogyan jelenthet piaci előnyt. Feltételezem, ha konkrétan számszerűsítve látnák a cégvezetők, hogy pontosan mennyit takarítanának meg egy év alatt, ha minőségi adatbázissal rendelkeznének, akkor nem sokat gondolkodnának, hogy ilyen szolgáltatásba fektessenek. Mivel ez a szolgáltatás hasznos lehet kisseb pár ezres adatbázis esetén is, ezért egy mindenki számára könnyen elérhető online szolgáltatás lenne a legoptimálisabb. Itt bárki egy egyszerű regisztráció és egyértelmű lépések követésével megtisztíthatja az adatait bizonyos ellenérték fejében.

Összességében a javaslatom az lenne a jelenlegi kutatásom eredményeként, hogy mindenképp egy online felület legyen fejlesztve. Ahol konkrét példákkal illusztrálva van, mit és mennyit nyer a szolgáltatás használója, ha igénybe veszi. Több funkció legyen elérhető, így mindenki saját igényei szerint azt választja, amire szüksége van, tehát ne csak a teljes tisztítás legyen az egyetlen elérhető lehetőség.

Véleményem szerint egy ilyen szolgáltatás, mivel Magyarországon még nem létezik, nagyon sok lehetőséget rejt magában és érdemes lenne belefektetni.
Hetényi Dénes Analysis of Sustainable Design through the Example of a Furniture Design Company Koloszár Kata
Sustainability, despite being a widely used popular term in the 21st century, is an aspect that most businesses lack today. This is especially true to sustainable design. The aim of the thesis was to assemble a general recommendation pack on how to implement sustainable design. Five researches were determined in order to support the assembly of the recommendation. 1) An extensive literature review to summarize sustainable design’s values and to review sustainable design methods.
2) A best-practice seeking within Kinnarps AB, an office furniture manufacturing company having very strong sustainable integration. This was accomplished via interviews with three employees in key positions.
3) A product analysis of a Kinnarps Plus[8] task chair to review the results of a sustainable design process. 4) A qualitative research on attitude groups towards sustainability and sustainable design, in order to differentiate them for product positioning. Q methodology was used for this research.
5) A quantitative research to quantify and determine the potential utility of sustainable features versus regular features, with the use of a full-profile conjoint analysis. The literature review resulted in the outlining of sustainable design, highlighting the importance of design thinking and a holistic viewpoint in the process of a possible application. A review of sustainable design solutions was also assembled. Best-practice seeking resulted in multiple findings including the roots, the methods, and the level of integration of sustainable design in the company, as well as the importance of company philosophy integrating responsibility, attentiveness, and flexibility. The product analysis has shown the good performance of concurrent design processes and highlighted modularity as a key design aspect. The attitude research resulted in the differentiation of four distinct groups and the definition of their respective opinion on sustainability and their respective applicable positioning strategy. The conjoint analysis highlighted the unexpected importance of ecological material use, of durability, and of after-life product treatment programs. The final recommendation was assembled incorporating these findings and advising a general structure of implementation.
Kuzma Lilla Takarítási eszközök innovatív, környezetbarát termékfejlesztési lehetőségei Dr. Németh Edit
Diplomamunkám alapvető célja az volt, hogy fejlesztési javaslatokat tegyek az Electrolux UltraPower Plus készülékével kapcsolatosan, melyekkel a felhasználók igényei még jobban kielégíthetőek lennének.

A vállalat jellemzése és piaci elemzése után bemutattam az utat a részvényesek befektetésétől egészen a termék kézhezvételéig, valamint hogy milyen ergonómiai feladatokat kell ellátni a termékfejlesztés egyes szakaszaiban. Mivel a dolgozat központi eleme a porszívó, így fontos volt áttekinteni, hogy az elmúlt évtizedek során milyen típusok jelentek meg, és hogy az Electrolux első készülékétől, a LUX I.-től 100 év alatt milyen út vezetett az UltraPower piacra kerüléséig. A porszívók műszaki ismertetését, valamint az alapvető antropometriai méretek és jellemzők leírását követően az állóporszívók és az UltraPower Plus tulajdonságait vázoltam föl.

A műszaki elemzéseken túl nagy hangsúlyt fektettem a fenntarthatóság, környezettudatos terméktervezés bemutatására általánosan, az Electroluxnál és a konkurens vállalatoknál egyaránt.

A félév alatt két empirikus kutatást végeztem: egy kérdőíves megkérdezést, valamint egy usability testinget. A kérdőív három kérdéscsoportjának (demográfiai adatok, takarítási szokásokra vonatkozó, valamint fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések) eredményeit részletes diagramokkal és táblázatokkal szemléltettem. A usability testing során 6 alanynak kellett elvégeznie 8 előre meghatározott feladatot megfigyelés alatt, és 10 követelményt értékelnie fontosság és elégedettség szempontjából a készülék egyes speciális funkcióira, tulajdonságaira vonatkozóan. Ennek eredményei szöveges értékelésben és fontosság-elégedettség diagram segítségével kerültek bemutatásra.

A tesztelés során tapasztalt pozitív és negatív benyomások alapján fejlesztési javaslatokat tettem a már meglévő jellemzők javításával kapcsolatosan, illetve a hiányosságok kiküszöbölésére új funkciók kialakításának lehetőségét mutattam be.
Madarász Péter Építőipari projekttel kapcsolatos döntéseket támogató szoftver fejlesztése Józsa Eszter
A diplomamunkám megírásával arra törekedtem, hogy bemutassam az építőipari projekteket támogató projekt controlling rendszeren túl a projekt controlling rendszerrel szemben támasztott követelményeket. A dolgozatom témájául választott szoftver használhatóságát vizsgálva egy csoportos interjút és szemmozgás-követéses vizsgálatot dolgoztam ki, hogy a következtetéseket vonhassak le.

A kutatási tervek végrehajtása során hasznos tapasztalatokat szereztem és javaslatokat tettem. A vizsgálatban résztvevő projekt controllerek a szoftver felhasználó felületét régiesnek, és annak elrendezését nem megfelelőnek találták, illetve modulok felépítését strukturálatlannak gondolták. A rendszerben sok helyen nincs lehetőség több adat kijelölésére, mely nagyban megkönnyítené a gyakran előforduló monoton munkavégzést. A felhasználói élményt tovább rontja az, hogy a szoftverben egyszerre csak egy modult lehet használni, és sok helyen felesleges gombok és használhatatlan jelentések vannak.
A kutatásban résztvevők úgy gondolták, hogy az előbb felsorolt fontosabb fejlesztési javaslatok végrehajtása nagyban hozzájárulna a felhasználói élmény növeléséhez.
A csoportos interjú és a szemmozgás-követéses vizsgálat esetében is öt fővel hajtottam végre a kutatási terveket. A kutatásom tovább gondolásaként több emberrel is meg lehetne csinálni a vizsgálatokat, mellyel nem csak szélesíteném, hanem pontosítanám is az eredményeimet. Az interjú esetében megfogalmazott tíz kérdést több alkérdésre lehetne bontani, míg a szemmozgás-követéses vizsgálatnál csak két fontosabb modult vizsgáltam, a bizonylat és költségvetés modult. Mint azt a diplomámban részleteztem, a szoftver sokkal több részegységet tartalmaz, ezért ezek mindegyikén végre lehetne hajtani ezt a használhatósági vizsgálatot, mellyel ergonómiailag egy átfogóbb képet kapnánk a szoftverről.

A magyar piacon a Project Control Expert Kft-hez hasonló informatikai tanácsadó szereplő nincs jelen, de versenytársai vannak, amik közül a fontosabbakat be is mutattam a diplomamunkámban. A kutatás kibővítése érdekében össze lehetne hasonlítani a cég termékét más piacokon fellelhető hasonló projekt controlling rendszerekkel, így egy átfogóbb összehasonlító elemzést lehetne készíteni.
Varga Tímea Az ArchiCAD szemmozgáskövetés-alapú használhatósági vizsgálata Dr. Hercegfi Károly
Diplomamunkám megírása során az ArchiCAD szemmozgáskövetés-alapú használhatósági vizsgálatának alkalmazhatóságát és feltételeit kívántam feltárni. Ehhez tanulmányoztam a programot és a piacon megtalálható versenytársait. Szakirodalomra alapozva tanulmányoztam az ergonómiai irányelveket, valamint a használhatósági vizsgálatok széles körét. A vállalat által korábban végzett tesztekre alapozva szemmozgáskövető eszköz segítségével végeztem vizsgálatokat az ArchiCAD legújabb funkcióin. A kísérlet több részfeladatból állt, körülbelül egy órát vett igénybe, és hét kísérleti személy vett benne részt. A tesztek kiértékelése is megtörtént, melyet összehasonlítottam a vállalat által korábban végzett tesztek eredményével, és következtetéseket vontam le, mind a program, mind az új technológia használhatóságával kapcsolatban. Megállapítottam, hogy a szemmozgáskövető alkalmazása a tesztek során korlátozó feltétel is lehet, ezért csak nagyon gondosan megválasztott tesztfeladatok esetében nyújt relevánsan több információt, mint az egyéb módszerek. Ellenben egy ilyen összetett program esetében rengeteg olyan elem található melynek tesztelésében értékes eredményekkel szolgál az új technológia.
Wildner Tamás A Citroën C-Zero jövője az elektromos autók piacán Dr. Izsó Lajos
Diplomamunkámmal elsődleges célom, hogy képet kapjak és adjak az elektromos jármű technológia jelenlegi helyzetéről.

Az elektromos autóipar történelmének részletes elemzése után összegyűjtöttem azokat a pontokat, amelyek elsődlegesen korlátozták és korlátozzák mai napig a villamos energiával hajtott autók térnyerését. A vizsgált kérdések: Pontosan melyek ezek a pontok és azokat hogyan lehetne orvosolni? Mi volt az oka az eddigi kudarcoknak és azokat, hogyan lehetne elkerülni azt a jövőben? Energetikai oldalról, milyen veszélyeket rejt magában az elektromos jármű ipar térnyerése. Milyen problémákkal fogjuk szemben találni magunkat, ha nem foglalkozunk már ma az akkumulátor-telepek után gondozásával?

Munkám során igyekeztem feltérképezni, hogy hol tart ma és milyen lehetséges jövőt jósolhatunk a tényleges elterjedésének. Pontosan milyen előnyöket és lehetőségeket rejt magában a technológia esetleges széleskörű elterjedése? Milyen gazdasági és ökológiai problémákra jelentene megoldást a villamos energia ilyen területen való széleskörű felhasználása. Az előnyök hatékony kihasználására három szolgáltatást, javaslatot csatoltam, amelyek segítségével véleményem szerint különösebb tőke injekció nélkül is növelhető lenne az elektromos autók piaci részesedése.

Választott termékemen, a Citroën C-Zero segítségével szereztem saját tapasztalatot az elektromos autózás előnyeiről és hátrányairól is. Megtapasztaltam, hogy a gazdaságos üzemeltetés mellett milyen kompromisszumokat kell kötnie annak, aki ezt a hajtási módot választja hétköznapokban.

Összegyűjtöttem és értékeltem, hogy a ma kereskedelmi forgalomban kapható alternatív hajtási rendszerek milyen előnyökkel és hátrányokkal bírnak.

Úgy gondolom, hogy diplomamunkám egy részletes és reális képet ad az elektromos autók aktuális helyzetéről.
 
Bodó Gábor A légútbiztosítási eszközök fejlesztési lehetőségeinek feltárása Dr. Németh Edit
Diplomamunkám célja az újraélesztés egy magasabb szintű eszközének a továbbfejlesztése, melynek oka, a minél hatékonyabb légút biztosítás létesítése a betegek részére, minél gyorsabban és könnyebben, komplikált eseteknél is.
Ezen cél elérése érdekében először az újraélesztés metódusaival ismerkedhetünk meg, majd annak folytatásaként a használt eszközparkokkal, azok műszaki paramétereivel. Továbbá az újraélesztéshez használt A-scope nevű eszköz piaci helyzete, paraméterei és konkurens társainak bemutatása is fő célom.
A kutatás egyik célja, felmérni az A-scope intubációs videoszkóp eszköz gyakorlati használhatóságát, továbbá fejlesztési lehetőségeinek a jövőbeni mivoltát a felmerülő hibákból, illetve hiányosságokból levont következtetések alapján.
Ennek kapcsán több intézményben is elvégeztem a teszteket, illetve interjúkat, hogy valós képet kaphassak a tesztek tényleges megbízhatóságáról, továbbá arról, hogy ez ma Magyarországon mennyire működhet reálisan. A tesztek során igyekeztem kitérni a klinikai validálás megvalósíthatóságára, mely azt hivatott bemutatni számunkra, hogy valós, éles helyzetekben is lehet a készüléket, jól és könnyen kezelni. Ennek kapcsán már kitelepített, használatban lévő készülék használóit is megkérdeztem, mely összehasonlítási alapul szolgál az előzetes, csak szimulált használat során felmerült és a valós helyzetekben felmerülő kérdések, problémák kapcsán. Ezen adatokból sokkal pontosabb,életszerűbb képet kaptam az eszköz továbbfejlesztési lehetőségeiről, annak hibáiról és előnyeiről.
A kutatás másik célja a reanimáció, ismertebb nevén az újraélesztés eszközparkja és annak használhatósága a mai kórházi gyakorlatban. Ennek kapcsán igyekeztem felkutatni a kórházi gyakorlatokat, azt hogy ezek mennyire tükrözik a valósnak mondható hivatalos elvárásokat. Elsősorban a kórházi osztályokon elvárható sürgősségi táskák vagy sürgősségi kocsik tartalmát kívántam megvizsgálni, hogy ott milyen típusú eszközök találhatóak. Ezen táskák és/vagy kocsik arra szolgálnak, hogy minden olyan felszerelés és gyógyszer egy helyen legyen, így életmentési helyzetben nem kell ezeket külön keresni, hanem csak a táskával, kocsival kell az esethez kimenni. Felmértem ezen eszközök állapotát, majd ezekhez kapcsolódóan interjút készítettem ezen eszközök használóival, hogy mit, mikor és milyen gyakran használnak. Az eszközök előnyeinek, hátrányának megvizsgálása is céljaim közt szerepel.
A kutatás mintegy zárómomentumaként az első két kutatási célban megfogalmazott eszközök anyagi oldalát kívánom bemutatni, azok konkurenciáival, piaci helyzetével a mai piacon, illetve a jövőbeni várható számokat kívánom felderíteni.
Béres Anett A design szempontok szerepe egy magyar ásványvízmárka újrapozícionálásában Berki-Süle Margit
A magyarországi élelmiszerpiac és ezzel együtt az alkoholmentes italpiac szerkezete jelentősen átalakult az elmúlt két évtizedben. A palackozott vizek fogyasztása rohamosan nő, 2012-ben 110 l/fő/év volt. Az ásványvízfogyasztással kapcsolatban eddig feltáratlan, hogy a növekedés meddig és milyen ütemben folytatódik. A magyarországi ásványvizekhez kötődően eddig számos publikáció jelent meg, melyek elsősorban történeti, táplálkozástudományi, hidrogeológiai vagy orvosi szempontból vizsgálják a vizek elterjedését, felhasználását, keletkezését, kialakulását, védőterületeinek kiszámítását.
Diplomamunkám fő célkitűzése a magyar ásványvízpiac elemzése, valamint a fogyasztói szokások vizsgálata primer kutatási módszerek alkalmazásával, fókuszba állítva a design/formai szempontok szerepét a vásárlásra és fogyasztói döntésekre vonatkozóan.
Dolgozatomban bemutatom a Fonyódi Ásványvíz Kft-t, termékeit, a vállalkozás célját, stratégiáját, erőforrásait, valamint piaci környezetét. Részletesen kitérek az ásványvízpiacon megtalálható versenytársakra. Ezután bemutatom az ásványvíz palackozás folyamatát, technológiáját. Fontosnak tartottam elemezni a környezetvédelmi termékdíj hatását a cégre és fogyasztókra nézve. Az ásványvíz palackozás után a címkegyártás folyamatát fejtettem ki.
Primer kutatásomban először kérdőíves megkérdezést készítettem, melyet három részre osztottam. Az első részben általános, demográfiai adatokra kérdeztem rá, a második részben az ásványvíz fogyasztási szokásokra vonatkozó kérdéseket tettem fel, az utolsó (legbővebb) részben pedig az ásványvíz vásárlási szokásokra, formai elemekre vonatkozó attitűdökre tértem rá. A kérdőíves kutatás után egy fókuszcsoporttal egybekötött vaktesztet folytattam le. Eredményeim szerint, a kérdőívet kitöltők napi 1-2 liter vizet fogyasztanak, melynek 37,24 %-a szénsavmentes ásványvíz. Körükben a legnépszerűbb a Szentkirályi ásványvíz. Kutatásom szerint a vásárlókat legfőképpen az ár, a magyar termék jelleg és a kiszerelés befolyásolja. Az ásványvíz címkék közül a legnépszerűbb címke a Fonyódi forrásvízé, a legnépszerűbb palack pedig a Theodoráé. Kutatásaim további eredményeit a 6. fejezetben fejtettem ki.
A kérdőív kiértékelése után részletesen bemutattam a fókuszcsoporttal egybekötött vakteszt eredményeit, melyben kiderült, hogy a résztvevők számára nagyon fontos szerepet tölt be vásárláskor a palack megfoghatósága, stabilitása. Primer kutatásaimat szekunder kutatásokkal hasonlítottam össze, majd a kiértékelés után az eredményeim és a feldolgozott irodalmak alapján javaslatokat tettem a cég számára, annak forgalmának növelését illetően
Márta Barbara Egy cipő B2B piacon jelenlevő vállalat fejlesztése termékmenedzsment szempontból Tóvölgyi Sarolta
A hazai cipőgyártás helyzete az 1980-as évek végétől kezdődően egyre kedvezőtlenebb. Ennek oka az országban megszűnt háttéripar és a külföldi cégek beáramlása hazánkba. A hazai cipőgyártó cégek nincsenek könnyő helyzetben. Annak érdekében, hogy versenyben tudjanak maradni a legtöbb cipőgyártó cég a saját termékeiken kívül bérmunkát is végez külföldi nagy cégeknek.
A diplomamunkám fő célkitűzése egy cipő B2B piacon tevékenykedő magyar vállalat elemzése, valamint a hozzá kapcsolódó partnerkapcsolatok vizsgálata volt. Dolgozatomban bemutattam az S&E Bőrfeldolgozóipari és Kereskedelmi Kft.-t, illetve a cég termékeit, majd a 4P alapján elemeztem a kisszériás női cipőket és SWOT-analízist végeztem a cég helyzetének feltérképezésére.
Munkámban részletesen kitértem a hazai cipőpiac helyzetére, illetve azokra a cipőpiacon részt vevő gyártó és forgalmazó cégekre, amelyek elegáns női lábbeliket készítenek.
A cipőgyártás általános folyamatát szintén bemutattam a megelőző munkálatoktól kezdve a késztermék kikészítéséig, melyet az S&E Bőrfeldolgozóipari és Kereskedelmi Kft.-nél zajló gyártás folyamatának leírása követett. Kitekintésként pedig említést tettem az újabb cipőgyártási technológiákról is.
Empirikus kutatásaim magukba foglalták a kérdőív, az interjú és a terepmegfigyelés kutatási módszereket.
A kérdőíves felmérést, - amely négy részből tevődött össze - az S&E Bőrfeldolgozóipari és Kereskedelmi Kft. kiskereskedői partnerei körében végeztem legfőképpen azért, mert a cég bevételének 95%-a a cipőgyártásból származik. A kérdőív első részében általános adatokra kérdeztem rá, a második részben a kiskereskedőknek az S&E Kft.-vel való kapcsolatát vizsgáltam. A harmadik részben fontosság-elégedettség vizsgálatot végeztem 19 szempont alapján a cégre vonatkozóan, míg a negyedik részben pedig a konkurens cégeket elemeztem.
A kérdőíves kutatás mellett interjúkat is készítettem, melyeket három iparágon kívüli és egy iparági vállalat vezetőjével folytattam, akik hasonló paraméterekkel rendelkeztek, mint az S&E Kft. Az interjú célja az volt, hogy ún. legjobb gyakorlatokat, illetve sikertényezőket gyűjtsek, amelyeket be tudok építeni az S&E Kft.-nek tett javaslatok közé. A terepmegfigyelés kutatási módszerrel pedig az S&E Kft-nél zajló cipőgyártási folyamatot tekintettem végig ergonómiai ellenirzi pontok mentén.
A kérdőíves felmérés alapján kiderült számomra, hogy a kiskereskedő partnerek legnagyobb igénye a fiatalosabb modellek gyártása, továbbá a tájékoztatás fejlesztése és kedvezmények nyújtása.
Az interjúk kiértékelése után következtetésként elmondható, hogy a cég marketingjét kell fejleszteni olyan lehetőségek biztosításával, mint a törzskedvezmények vagy árkedvezmények, illetve akciók alkalmazása a partnerek számára. A terepmegfigyelés eredménye azt mutatta, hogy a gyártás terén a berendezések karbantartására kell figyelmet fordítani, amely pl. a munkaszékek és asztalok cseréjében nyilvánulna meg. Dolgozatomat javaslattétellel zártam, amelyben kifejtettem az empirikus kutatásaim eredményeit, annak érdekében, hogy a cég nagyobb hírnévre tegyen szert és bővüljön a kiskereskedői partnereinek száma.
Wettstein Dorottya Ergonómiai kockázatértékelő módszerek alkalmazási lehetőségei ipari és irodai munkahelyeken Mischinger Gábor
Az átlag magyar dolgozó napi 8 órát tölt munkavégzéssel. Az, hogy ezt milyen körülmények között teszi, nem mindegy. A huzamos munkavégzés következtében gyakran lépnek fel hát, váz- és ízületi fájdalmak, amiknek súlyos következményei is lehetnek. A problémára oda kell figyelni, és célszerű megelőzni. A vállalatok eltérően vélekednek a problémáról. A dolgozók egészségére nem jut kellő figyelem, így hónapok évek múltán szembesülnek csak a helytelenül kialakított munkahelyek káros hatásaival. A nagyobb létszámot foglalkoztató vállalatoknak kötelező munkavédelmi szakembert alkalmazni. Az, hogy ő hogyan látja el feladatát, sok mindentől függ. Alapvető, hogy szükséges rendszerességgel kockázatértékelésnek vesse alá a munkahelyeket. Azonban ezekből a kockázatértékelésekből hiányzik az átfogó ergonómiai értékelés. Ennek orvoslására tett javaslatot az Óbudai Egyetem csapata, akik egy új munkahelyi ergonómiai kockázatértékelő módszer fejlesztésébe kezdtek. A módszer célja, hogy a munkahelyek vizsgálatát elősegítse és a dolgozók számára megfelelő munkahely megtervezését támogassa. Ehhez elsősorban egy papír alapú módszer fejlesztését tűzték ki, aminek grafikai kialakításával bíztak meg. Így dolgozatom témáját az adta, hogy ez a módszer mennyire állná meg a helyét a vállalatok életében. Kutatásom arra terjedt ki, hogy milyen egyéb módszereket alkalmaznak a munkavédelmi szakemberek és kik vesznek részt a munkahelyek kockázatainak értékelésénél?
Irodalomkutatásom során több oldalról is megvizsgáltam a témát, hangsúlyt fektetve mind az ergonómiai, mind a menedzsment oldalra. Statisztikai adatokat feldolgozva igyekeztem gazdasági oldalról is alátámasztani, hogy a módszerre valóban szükség van. Interjúkat készítettem nagyobb cégek munkavédelmi szakembereivel és foglalkozás egészségügyi orvosokkal, továbbá kérdőív segítségével nagyobb szakmai csoport véleményét is kikértem. Összességében elmondható, hogy a vállalatok nem alkalmaznak részletes ergonómiai kockázatértékelést a munkavédelmi megfigyelések keretében és a szakemberek nyitottak a fejlesztésre.
Végül javaslatot tettem a módszer bevezetésére. Hangsúlyoztam, hogy nem egy papír alapú módszert kell elterjeszteni, hanem a vállalatok gondolkodásmódját megváltoztatni. Ennek alapvető eleme, hogy egy ergonómiai programmal megszólítsák a vezetőséget, a munkavédelmi szakembereket és a dolgozókat is. Fontos a vezetőség és a dolgozók elköteleződése a megfelelő oktatás és a vállalati ergonómiai normák kiépítése. Ennek megalapozásához nyújthatna segítséget a CERA módszer.
Tinya Ákos Mobil hírolvasó alkalmazások piaci lehetőségeinek termékélmény-központú fejlesztése Dr. Hámornik Balázs
Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy a hazai okostelefon-felhasználók körében mekkora szerepet kap az okostelefon, mint a hírolvasás egyik újdonsült, modern eszköze, valamint cél volt a hírolvasó alkalmazásokkal kapcsolatos vélemények, ötletek és elvárások feltérképezése. A felmérés online kérdőíves megkérdezés formájában történt, melyben különböző, okostelefonokkal foglalkozó technikai fórumok aktívan fórumozó tagjait kérdeztem meg telefonjukkal kapcsolatos felhasználói szokásaikról, hírolvasási szokásaikról, valamint igyekeztem többet megtudni a hírolvasó alkalmazások használhatóságról, elvárásaikról és azok megvalósulásáról. A 114 fő által kitöltött kérdőív rávilágít arra, hogy válaszadók nagytöbbsége (72%) szokott híreket olvasni telefonján, azonban, csak 22% teszi azt hírolvasó alkalmazáson belül. Ez az érték platform-független, azonban erősen függ attól, hogy ki mennyi szabadidővel rendelkezik, hogy telefonján keresztül tájékozódjon. Ezt támasztja alá, hogy a hírolvasó alkalmazások használata inkább a munkavállalói rétegre jellemző, akiknek jó segítséget nyújtanak a hírolvasók, hogy a kívánt forrásokból minél gyorsabban és hatékonyabban tájékozódhassanak. A fontosság-elégedettség felmérés alapján kijelenthető, hogy hírolvasó alkalmazások egyes funkcióival, tulajdonságaival és szolgáltatásaival a felhasználók többnyire elégedettek. A mobil alkalmazás fejlesztésében érdekelt felekkel folytatott interjúkból kiderül, hogy az RSS alapú hírolvasó alkalmazások fejlesztési lehetőségei a nagyfokú szabványosításnak köszönhetően igen korlátozottak.
Kérdést vet fel azonban, hogy mégis minek köszönhető, hogy a hírolvasó alkalmazások alacsony reputációja. A választ egyrészt abban lehet keresni, hogy bizonyos tekintetben korlátozottak a hírolvasó alkalmazás lehetőségei a böngészőn történő olvasáshoz képest, másrészt valószínűleg az RSS hírolvasó alkalmazások kevésbé ismertek. Tekintetbe véve, hogy hírolvasó alkalmazásokat javarészt munkavállalók használnak javasolható, hogy amennyiben ezen alkalmazásokat kívánják promotálni, érdemes olyan felületeken tenni ezt, amelyek a javarészt a munkavállalókat szólítják meg.
Az árképzést illetően elmondható, hogy bár a felhasználók valamivel több, mint fele nem fizetne ilyen jellegű alkalmazásért, 47% hajlandó lenne néhány százforintnyi összeget rááldozni. Ebben az esetben javasolható, hogy az alkalmazások reklám felülettel ellátott, ingyenes alkalmazásokként induljanak, de legyen lehetőség az alkalmazás reklám-mentes, fizetős verziójának elérésére, amelyek többlet funkciókat, szolgáltatásokat is tartalmazhatnak.
Veszeli Ákos "A jövő üzemanyag-töltőállomása" - Az Istenhegyi úti MOL benzinkút vizsgálata termékmenedzsment eszközökkel Tóvölgyi Sarolta
Diplomadolgozatomban feltártam, hogy számos külföldi példa akad világszerte egyedi koncepciók alapján megvalósult, és az Istenhegyi úti MOL „Jövő töltőállomáshoz” hasonló, energiatakarékos üzemeltetésű benzinkutakra is. A MOL célja ezzel a beruházással bemutatni a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségét, illetve tesztelni a jelenlegi legkorszerűbb épület energetikai eszközöket, berendezéseket abból a célból, hogy a későbbiekben épülő vagy felújítandó töltőállomásokon melyeket célszerű alkalmazni. Az egyes technológiai elemeket külön-külön vizsgáltam, ezek alapján a napelemes szolárrendszer rendkívül magas megtérülési idővel rendelkezik, valamint jelentős beruházási költséggel, emiatt használata gazdaságilag nem térül meg. A LED lámpatestek alacsony áramfogyasztásuk és magas élettartamuk miatt viszont már 1,5-2 év alatt megtérülnek, tehát ezek telepítése javasolt más újonnan épülő vagy felújítandó töltőállomáson is. A speciális hőszigetelés és a hőszivattyús hőcserélő berendezés várható megtérülési ideje közel azonos, vagy némileg hosszabb az épület tervezett használati idejénél, viszont figyelembe véve, hogy a hagyományos gáztüzelésű kazánnal ellátott épülethez képest jelentős káros anyag emissziótól mentesíti a környezetet, így alkalmas más helyszíneken történő installálásuk is. A zöldfal és zöldtető rendszer gazdasági hasznosságát nem lehet számszerűsíteni, viszont évente a 10 tonna CO2 megkötésén kívül a vásárlókra nyugtató pszichikai hatást gyakorol. Az információs kijelzők telepítését a magas költségük miatt nem javaslom, továbbá a kérdőíves kutatásomban kapott válaszok alapján a semlegesített CO2 és termelt áram mennyiségének értelmezése problémát jelent a kijelzők olvasói számára. Ezért azok érthetőbb módon való megfogalmazását javaslom. (Pl.: átlagos háztartásra vonatkozó energia igény és megtett km-re vonatkozó CO2 kijelzés.) A töltőállomáson megvalósul továbbá a megfelelő, szelektív hulladékgazdálkodás, illetve részben a helyi- és magyar termékek forgalmazása is. A fenntartható vízgazdálkodás tekintetében pedig az esővízgyűjtés, amely jelenleg csupán a növények locsolására hasznosított. Ezt más beruházásoknál ki lehetne terjeszteni a toalettek öblítő rendszerére is. Még egy ilyen kisebb méretű töltőállomáson is az éves csapadékmennyiség függvényében 120-160 m3 esővíz gyűjthető össze a tetőkről, amely a becsült épületben felhasznált vízmennyiség 1-e. A belső építészetet a kartonpapír alapú bútorok képviselik, amelyek nem jelentenek jelentős többlet költséget hagyományos bútorzathoz képest, így várhatóan egyre több helyen lesznek fellelhetők. A teljes beruházás vizsgálatánál kiderült, hogy a régi töltőállomáshoz viszonyítva 17-22 évre tehető ennek megtérülése a várható bevételek függvényében. Ez az időtáv jelentős a tervezett 25 év használatot illetően. A közüzemi költségek és az energia igény tekintetében pedig figyelembe véve az alapterület 3-szoros növekedését, egységnyi alapterületre vonatkozóan jelentős, 60%-os megtakarítás érhető el egy év alatt. Ezzel számításaim szerint évente közel 40 tonna CO2 gáz kibocsátásától mentesül a környezet az itt alkalmazott technológiai megoldások révén. A benzinkút ismertségére és vásárlói elégedettségére vonatkozó kérdőíves felmérésemből kiderült, hogy a Budapesten vagy a város agglomerációjában élő megkérdezettek nagy része (70 %-a) hallott erről a kezdeményezésről és közülük 37 % használta is már. Ez utóbbi csoport elégedettségét vizsgálva az üzemanyagok árával a legkevésbé elégedettek – pedig az árak nem emelkedtek a beruházás miatt, csak a gazdaság által meghatározott mértékben – a fontossági sorrendben ez a tényező az 1. helyen áll számukra. Az alkalmazottak segítőkészségével, illetve a forgalmazott áruk mennyiségével, a kávézó kínálatával elégedettek a vásárlók. Összességében elmondható tehát, hogy ez egy jó kezdeményezés és várhatóan, ha nem is minden elemével, de részleteiben a későbbiek folyamán más beruházások keretében is várható megvalósulása.
Márkfy Gergely Plakátkiállítás mint speciális termék elemzése termékmenedzsment eszközökkel Dr. Hercegfi Károly
A diplomamunkám témája: Az ARC plakátkiállítás, mint speciális termék elemzése termékmenedzsment eszközökkel. A választott cégem az ARC Kft., amelynek fő tevékenysége a képkultúra fejlesztése és pályázatok kiírása. Ezen nonprofit szervezet 2000-től kezdve szervezi az ismert Óriásplakát kiállítást illetve egyéb rendezvényeket.
A projektfeladat témájaként az ARC Kft. márkaépítési folyamatának a vizsgálatát választottam. Empirikus módszerként a kérdőíves vizsgálatot alkalmaztam. A kérdőívek kutatási célja az ARC, mint márka ismertségének, illetve a plakátkiállítással, mint termékkel való elégedettségének felmérése. Az eredmények alapján a szükséges változtatásokra és fejlesztésekre javaslatokat dolgoztam ki. A dolgozat folyamán részletesen bemutatom a kérdőívek összesítésének eredményét, és különböző szempontok alapján elemzem az adatokat táblázatok és diagramok segítségével.
A diplomamunkám folyamán az elsődleges célom bemutatni az ARC Kft. erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Fontosnak tartom bemutatni a márkaépítésének folyamatát, a működését, a piaci környezetét, a versenytársait, a felhasználói körét, a védjegyeztetésének folyamatát. Ezen kívül kitérek a cég működésével kapcsolatos jogi háttér ismertetésére, a nonprofit szervezetek sajátosságaira és a kulturális rendezvények szervezésének lehetőségeire Magyarországon. Kiemelt része a dolgozatomnak a plakátkészítés folyamatának műszaki vonatkozásainak ismertetése, valamint a reklámok pszichológiai hátterének bemutatása, különösképpen a plakátok vonatkozásában. Lényegesnek tartom a dolgozatomban a jövőbeli fejlesztési lehetőségek bemutatását is. Végül a fejlesztésekkel kapcsolatos saját gondolatok során feltárom az ARC Kft. hiányosságait a plakátkiállítás vonatkozásában.
Kutatásaim során több interjút készítettem az ARC plakátkiállítás alapítóival és szervezőivel, valamint folytattam a Projekt feladatom során elkezdett kérdőíves vizsgálati módszert. Ezek eredményeképp elmondható, hogy az ARC Óriás plakátkiállítás sikeres fejlesztése és a kulturális téren való fókuszban maradása érdekében szükséges további rendezvények szervezése, a partnereivel való együttműködés erősítése, a helyi lakosság aktív bevonása, valamint magas fokú marketingtevékenység folytatása.
Szigethy András Dezső Digitális holografikus interferometrián alapuló feszültség- és deformációmérő műszer és szolgáltatás fejlesztésének termékmenedzsment kérdései Dr. Hercegfi Károly
Dolgozatomban a Technoorg-Linda Tudományos Műszaki Fejlesztő Kft. által gyártott, digitális holografikus interferometrián alapuló deformáció és feszültség mérő berendezést, és a vele történő mérési szolgáltatást elemzem. Kitérek a vállalat és a termék piaci környezetére, megvizsgálom a helyettesítő termékeket és összehasonlítom az általam tanulmányozott műszerrel.
Empirikus kutatásomat mélyinterjúk keretében végeztem el, és az így összegyűjtött információk alapján végzem el elemzéseimet, teszem meg javaslataimat. Kitérek a mérési dokumentáció formai és tartalmi elemeire, melyhez külön kutatást végeztem, majd taglalom azoknak a vizuális elemeknek a lehetséges hasznosítását, melyek a dokumentációt érthetőbbé, átláthatóbbá, az adatokat pedig megjegyezhetőbbé teszik. Itt tett kijelentéseim jelentős részét a mélyinterjúk és más, a témához kapcsolódó beszélgetések során szerzett információk alapján teszem. Felvázolom a kutatási eredményekként felmerülő igények kielégítésére szolgáló lehetséges gépészeti kialakítási formákat azok előnyeivel és hátrányaival, majd a felmért igényekre alapozva időrendi és fontossági sorrendet jelölök meg. Dolgozatomban kifejtésre kerülnek a szolgáltatás és az értékesítésre szánt műszer árképzési lehetőségei, valamint az ezzel kapcsolatos költségelemzés. Javaslattételem során figyelembe vettem a vállalat piaci céljait, a felmerülő költségeket és a versenytársak piaci helyzetét, árait. Munkámmal szeretném segíteni egy hazai tulajdonú, innovatív kisvállalkozás piaci sikerét, valamint a saját tudásom és képességeim fejlesztése is fontos célul szolgált.