Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ergonómia és Pszichológia Tanszék


Szerző A szakdolgozat címe Témavezető
Bíró Nándor Az árösszehasonlító weboldalak és mobiltelefon- alkalmazásaiknak fogyasztóközpontú fejlesztése termékmenedzsment eszközökkel Berki-Süle Margit
Az árösszehasonlítás, mint szolgáltatás a 90-es évek végén történő megjelenést követően folyamatosan jelen van a világhálón. Fejlődik, új funkciókkal bővül, új felületeken jelenik meg, de a célja alapvetően nem változott: a termékek árának és/vagy specifikációjának összehasonlíthatóságának biztosítása által megkönnyíteni a fogyasztók számára a döntést. A változások folyamán, ahogy a kommunikációs infrastruktúra ugrásszerűen fejlődött az elmúlt évtizedben, az árösszehasonlítók is igyekeztek valamelyest kihasználni az újabb lehetőségeket: növelték az adatbázist, optimalizálták a keresést a gyorsítás érdekében, szűrőket vezettek be. A legújabb trend az okoseszközök (telefonok, táblagépek, karórák, televíziók, szemüvegek, stb.) és a könnyű laptopok által biztosított mobilitás térnyerése, mely már javában tart, de még nem érte el a csúcsot. Ez a korábbi fogyasztói döntéshozatali és információgyűjtési folyamatot jelentősen megváltoztathatja, ugyanis bárhol, bármikor hozzáférhetővé válik az internet, amin keresztül technikai információk, vélemények, leírások hada elérhető, nem beszélve az ismerősökről, barátokról, akik véleménye szintén sokat számít. Az Árukereső.hu a piaci trendeket minél szorosabban követve törekszik a fogyasztói igények minél szélesebb körben történő kielégítésére.

Az Árukereső.hu szolgáltatás online bolttal rendelkező cégek kínálatait jeleníti meg a felhasználók számára, tehát így három szerepkört különböztethetünk meg: az árösszehasonlítást kínáló szolgáltatót, a felhasználókat, akiknek egy része vevő, illetve a termékeiket megjelenítő webes üzletek. Ideális esetben a szereplők között win-win-win helyzet jöhet létre, azaz mindenki nyer. A fogyasztók gyorsan és áttekinthető formában többletinformációhoz jutnak, az üzletek az árösszehasonlítóknak köszönhetően növelhetik eladásaikat, míg az árösszehasonlító az átkattintások után profitot realizál. A modell vesztesei lehetnek azok az üzletek, amelyek szabályozatlanságuk miatt nem listázhatják termékeiket az árösszehasonlítókon; rossz ügyfél-kiszolgálási moráljuk miatt sok negatív értékelést kapnak, melynek következtében az új vásárlók inkább kerülik az üzletet; illetve amelyek aránytalanul magas haszonkulccsal dolgoznak. Ez utóbbi alól kivételt jelenthetnek a kizárólagos forgalmazók és a magas presztízsű üzletek.
Vágó Szilvia

Diabétesz szoftver fejlesztési folyamatának befolyásolása a felhasználói észrevételek alapján

 Koloszár Kata
Szakdolgozatom során az e-Health hatalmas egészének egy kis szeletével, a diabétesz rendszerekkel foglalkoztam. A Diatransfer 2 példáján keresztül igyekeztem bemutatni az infokommunikációs technológia és az e-Egészségügy nyújtotta lehetőségeket. A 77 Elektronika által fejlesztett Diatransfer 2 fejlesztési folyamataiba először 2012 novemberében nyerhettem betekintést, majd ezután végigkísértem a terméket az előremenetelében. Több tesztelési és javítási fázist követően végül a 2013. évben Düsseldorfban megrendezett Medica orvostechnikai kiállításon a termék bemutatásra került, ahol nagy sikert aratott. Ez a program hatékony megoldás lehet a vércukormérés folyamatának megkönnyítésében. Olyan funkciókkal és előnyökkel, melyek segítségével a beteg képes a betegségének önellenőrzésére. Ezen felül az orvosok szemszögéből vizsgálva is nagyfokú könnyebbséget jelenthet. Szakmai fejlődésemet nagyben elősegítette ebben a projektben való részvétel, mivel olyan gyakorlati tapasztalokat szereztem, melyek a későbbiek folyamán nagyon jól hasznosíthatók. Örülök neki, hogy közvetlen szemtanúja lehettem egy ilyen termék létrejöttének.
Imre Tamás

Többtényezős izotóp-arány mérés analitikai vizsgálaton alapuló magyar termék védjegy piaci bevezetése

 Berki-Süle Margi
Dolgozatomban célom volt rávilágítani, illetve iránymutatást adni a magyar termékre vonatkozóan. A végzett kutatások is bizonyítják, hogy a magyar fogyasztói társadalomban nem alakult ki egységes kép a fogyasztási kultúrára vonatkozóan. Bebizonyosodott, hogy nem lehetünk elégedettek, az élet minden területén törekednünk kell arra, hogy erősítsük a tudatos fogyasztást, az élvezeti cikkek fogyasztásán túl ismerjük fel a termék előállításához és forgalmazásához kapcsolódó egészségügyi és gazdasági érdekeket.

Azért sem lehetünk elégedettek, mert a vizsgálat élesen mutatja, hogy Magyarországon ez idáig nem sikerült kialakítani azt a jogharmonizációs környezetet, amely biztosíthatná és megkövetelhetné, mind a fogyasztótól, mind a termelőtől a minőségi garanciákat. Sokat kell tennünk azért, hogy kialakulhasson az a laboratóriumi körülmények között végrehajtott izotóp vizsgálati rendszer, ami szavatolja a termékek származási helyének pontos meghatározását.

A megfogalmazott célok eléréséhez a Q-módszertant választottam, amelynek segítségével törekedtem a szubjektív fogyasztói vélemények mérésére, elemzésére. Törekedtem a magyar termékekkel és az eredetüket igazoló védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói szokások, értékrendek és kapcsolati rendszerek feltárására.

Célom volt a teljesség igénye nélkül rámutatni azokra a lehetőségekre, amelyek az oktatásban, a fogyasztói társadalom informálásával kapcsolatos anomáliákban, vagy akár a laboratóriumi vizsgálati rendszer kialakításában, kiszélesítésében játszanak kulcsszerepet.

Dolgozatomban próbáltam azt a tudatot erősíteni, hogy a magyar termék védjegyek feladata és kötelessége, hogy egy olyan tanúsítványként szolgáljon a termékről, amely meghatározott és szigorú minőséget biztosít. Elengedhetetlen, hogy minden szinten tegyünk azért, hogy visszaszerezzük a magyar termék iránt a fogyasztók bizalmát és biztosítsuk a magyar termékek versenyképességét.

Vizsgálataim során bebizonyosodott, hogy a magyar fogyasztói társadalom körében egy laboratóriumi vizsgálaton alapuló védjegy igazolása valós igényként jelentkezik.

A témám aktualitását igazolja, hogy a határok eltűnésével, a piacok kiszélesedésével olyan mérvű árumozgás tapasztalható, melynek során a fogyasztói társadalom számára elengedhetetlen, hogy pontos képet kapjon a termék származási helyére, összetételére, minőségére vonatkozóan. Ez az igény nem csak a vásárlók, hanem az összes piaci szereplő részéről markánsan megfogalmazódik.

A felhasználói motivációt az egészség megőrzése, javítása generálja, ahol nem csak saját maguk, hanem családjuk, gyermekük egészsége is nagyon fontos. A jó minőségű Magyar termékek fogyasztása is ösztönzőleg hat a fogyasztói rétegek kiszélesedésére. Az izotóp vizsgálat egyik célja, hogy olyan kulturális környezetet teremtsen meg Magyarországon, hogy a magyar fogyasztók hajlandóak legyenek áldozni - egy magasabb színvonalú termékért - a magyar termékért. Ha a magyar piac szereplőiben tudatosul a felelősségteljes fogyasztás igénye, akkor a magyar termékeket forgalmazóknak nem lesz más választása, mindenkinek igénybe kell venni ezt a védjegyet biztosító eljárást. Ez az intézkedés komoly értéknövelő hatással bír, melynek hozadéka lehetne a magyar termékek külföldi fogyasztói piacokon való versenyelőny megalapozására.
Kosztolányi-Baji Zsolt Kisüzemi sörfőzdék és sörkultúra Magyarországon – felhasználói igények bevonása egy sörfőzde termékmenedzsment stratégiájába Dr. Balogh Imre
-
Papp Dávid : A DVS rendszerek piaci helyzete és fejlesztésének lehetőségei a közép-európai régióban Dr. Antalovits Miklós
A dolgozat írása számomra egy személyes dolog volt, ami remélhetőleg áthatja ezt a dokumentumot is, hiszen magam is egy lemezlovas vagyok. Egy olyan technológia elterjesztése volt a cél, mely a modern lemezlovasokat szolgálja úgy, hogy azok hűek maradhatnak a szakma hagyományaihoz is.

A dologozatot a külső konzulens cégem bemutatásával kezdtem, majd a DVS rendszerek széleskörű bemutatásával folytattam. Itt a rendszer elemein kívül ismertettem annak a kifejlődését és az azt megelőző és kiegészítő technológiák – a lemezjátszó és a keverőpult – sajátosságait is.

A műszaki ismertetést a DVS rendszerek felhasználóinak és a piaci környezetének elemzése követte, melyben megvizsgáltam a konkurnes termékek hatását a múltban és a jelenben egyaránt.

Miután körüljártam a DVS rendszereket jellemző technikai és gazdasági aspektusokat, rátértem a dolgozat második legfontosabb részére, a kutatásra. Ezen belül ismertettem a négy módszerem és a kutatás végbemenetelét, végül rátértem a konkrét eredmények bemutatására. Ezen eredményeket nem a különböző kutatási módszerek alapján ismertettem, hanem összegezve azokat és logikailag a következő alfejezetekre bontva: A lemezlovasok és a szakmai tapasztalataik, Lemezlovasok preferenciái és elvárásai, A lemezlovasok és a DVS rendszerek, Lemezlovasok és a közönség kapcsolata, Forgalmazók meglátása.

Az eredmények értelmezése és magyarázata azután lehetővé tette, hogy megírjam a dolgozat legfontosabb részét: a javaslattételt a cél megválósítására. A téma bonyolultsága és a “kedvezőtlen” eredmények miatt végül három végkifejletet mutattam be. Az első alapján a kitűzött cél nem elérhető, a második már kecsegtet egy kis reménnyel, míg az utolsó egy lényegesen más nézőpont figyelembevételével lehetőséget nyit a DVS rendszerek terjesztésének. Ez pedig egy lemezjátszó-központú vállalkozás indítása.
Nyirő Márton

Az illegális zeneletöltés társadalmi és szakmai megítélése egy legális zenehallgatást támogató termék, a Deezer piaci lehetőségein keresztül

 Berki-Süle Margit
A 2000-es évek elején, a szélessávú internet elterjedésével a zeneiparnak új kihívásokkal kellett szembenéznie. Korábban a jogsértő másolatok mennyisége és minősége nem érte el azt a szintet, amely az egész iparágra alapvető hatást gyakorolhatott volna, hiszen a fizikai hordozón (kazetta, CD, DVD) lévő másolatokat sokkal könnyebb volt megvédeni, másolásvédő technikákkal ellátni.
Napjainkban az online tartalmak korszakában azonban mindenki minőségromlás nélkül, anonim módon, és gyakorlatilag ingyen juthat zenékhez, filmekhez, számítógépes programokhoz. A szerzői jogok védelme csaknem lehetetlenné vált az online környezetben, nyitott kérdés, hogy egyáltalán van-e jövője fizikai terjesztésnek a zeneiparban.
Dolgozatomban és a hozzá kapcsolódó kutatásaimban a zeneterjesztés legígéretesebb platformját, a streaminget vizsgálom meg közelebbről, illetve egy konkrét streaming alapú online zeneszolgáltatást, a Deezert. Bemutatom többek között a termék felhasználói körét, a mögötte álló üzleti modellt, és konkurenseit.
Egy nemzetközi mintán elvégzett online kérdőíves kutatás, valamint a témában jártas szakemberekkel készített interjúsorozat, segítségével gyűjtöttem össze a fogyasztók és a szakma véleményét. Munkámban a megismert szakirodalmi források, valamint az empirikus kutatásiamból származó információkra alapozva javaslatokat fogalmazok meg a Deezer szolgáltatás piaci lehetőségeinek növelésére vonatkozóan.
Fiedler Ferenc A Zivi.hu telekocsi portál empirikus vizsgálata a potenciális felhasználók megnyerése érdekében Dr. Hercegfi Károly
A szakdolgozatom témája a telekocsi szolgáltatás elemzése a Zivi.hu telekocsi közvetítő honlap vizsgálata alapján. Az elmúlt hónapok során megvizsgáltam a társadalmi ismertséget, tapasztalatokat, megismertem a potenciális felhasználók véleményét, valamint igyekeztem felmérni a szolgáltatás népszerűségét és azokat a szempontokat, amik pozitív hatással vannak és lehetnek a későbbiek folyamán a szolgáltatás népszerűségének és ismertségének növelésében.
Két empirikus kutatást végeztem el a témában, melyek segítségével az előbb leírt szempontokra kerestem a választ.

Kérdőív segítségével próbáltam elérni a Zivi.hu potenciális felhasználóit egy Budapest környéki agglomerációs településen, olyanokat, akik rendszeres munkába vagy oktatási intézménybe járás miatt megfelelnek a portál célcsoportjának.
A kapott adatokból kiderül, hogy a válaszadók fele tartja elképzelhetőnek, hogy a későbbiekben igénybe veszi a szolgáltatást. A képet árnyékolja a tény, hogy főleg fiatalok, kezdő munkavállalók és egyetemisták között zajlott a felmérés, így az egyre dráguló üzemanyag és szolgáltatás árak mellett, valamint a szolgáltatás népszerűségének növekedésével azok is használhatják majd a telekocsizást, akik jelenleg nem tartják ezt elképzelhetőnek.
Szemmozgás-követéses vizsgálat segítségével pedig elemeztem a Zivi.hu működését, valamint új felhasználók első benyomását.
Az eyetracking folyamán rendkívül pozitív benyomást keltett a honlap az új látogatókban. Használhatósági szempontból komolyan zavaró működési problémát nem tapasztaltak, csak apró technikai hiányosságokat.
Ezekre a hiányosságokra adtam a dolgozat záró részében fejlesztési javaslatokat, melyek segítségével növekedhet a felhasználók elégedettsége, ezáltal az össz felhasználói szám, amely így a terveknek megfelelően képes lesz elérni 2017-re a tervezett 300.000 fős felhasználói közösséget.
Bálint István Attila

A modern zeneszerzés számítógépes támogatásának fejlesztési lehetőségei

 Dr. Balogh Imre
Szakdolgozatom a modern zeneírás folyamatával, valamint zeneszerzés szoftveres támogatásával, illetve az ehhez szükséges zenei szoftverek műszaki és gazdasági hátterével és ezek fejlesztési lehetőségeivel foglalkozott. A számítógépes szoftverekkel támogatott zeneírás mostanra már egy csaknem 30 éves múltra tekint vissza. Ez alatt az idő alatt mind eszközeit, mind pedig körülményeit és felhasználói rétegét tekintve nagy fejlődésen ment át. A legfontosabb változást a személyi számítógépek tömeges elterjedése, illetve ezek számítókapacitásának folyamatos javulása hozta. A zenealkotás, illetve – felvétel és a hozzá kapcsolható munkafolyamatok a tradicionális stúdiókból egyre inkább a felhasználók saját környezetébe, otthonaiba tevődött át. Ennek következményeként a hagyományos hang-utómunka állomásokat fokozatosan a szoftveres DAW-ok (Digital Audio Workstation, azaz digitális hang-utómunka állomások) váltották le.

A zenei termékek piaca 2000-res évek első évtizedének végére egy csaknem évi 400 millió dolláros (87 milliárd forint) értéket termelő iparággá nőtte ki magát, ráadásul az eladások a válságéveket követően folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak. A zenei szoftverek piacán jelenleg nagyjából 8-10 nagyobb szoftverfejlesztő cég van jelen. Ezek közül az egyik legdinamikusabban fejlődő a német Ableton AG, amelynek vezető zenei szoftvere, az Ableton Live új kategóriát teremtett az eddig főleg hagyományos zeneírási munkafolyamatot modellező zenei szoftverek között.

A szoftverek felhasználói körének, a felhasználás körülményeinek, illetve a szoftverekkel szembeni igények feltérképezéséhez elvégezett kutatásom érdekes eredményekkel szolgált a magyar felhasználókat illetően. A kutatás során a zenei szakfórumokon illetve közösségi csoportokban terjesztett kérdőívem, illetve zenei szakértőkkel lefolytatott interjúim adatait összegyűjtve felvázoltam néhány lehetséges irányt a szoftverek fejlesztésével kapcsolatban, különös tekintettel az Ableton Live-ra.

A zenei szoftverek fejlesztésével kapcsolatban a következő években a legfontosabb tényező a hordozható, illetve az érintőképernyős technológiák tömeges elterjedése lehet. A szoftverhasználat személyi számítógépekről egyre inkább a laptopokra, illetve tabletekre, a későbbiekben pedig akár a mobiltelefonokra is áttevődhet. Ezen kívül a fejlesztőknek érdemes lesz beépíteni a kollaboratív, közösségi zeneírást, valamint a felhő alapú adattárolást támogató technológiákat is. E mellet a felhasználói élményt, és a tanulási folyamatot elősegítendő, sokkal nagyobb hangsúlyt kell majd fektetni a különböző oktatóanyagok kialakítására, valamint a felhasználói támogatásra is.
Gilicze Noémi Tanuló és gyerek windszörf termékcsalád magyarországi ismertségének növelése, elterjedésének elősegítése termékmenedzsment eszközökkel Tóvölgyi Sarolta
A Roberto Ricci Designs (RRD) egy sportfelszereléseket gyártó olasz cég, ami egyszemélyes manufaktúrából napjainkra a szörfdeszkák és vitorlák fejlesztésének egyik vezető vállalatává vált, 65 országba exportálja termékeit és évi 18 milliónyi euró profitot termel. A gyártó mottója „Perf-romance”, azaz olyan termékek előállítását tűzték ki célul, amik, szép megjelenésűek és kiválóan is működnek.

Windsurfing.hu, a Magyar Szörfös Portál, amely számos funkciója mellett webáruházként is működik. A szakdolgozatom fókuszában álló terméket (RRD Kids termékcsalád) is forgalmazza. A windsurfing.hu a magyar szörfpiac vezető webáruháza, a legtöbb magyar szörfbolt partnere és egyben a konkurense is.

A windszörf ez a szél által hajtott sporteszköz két fő részből áll: a szörfdeszkából a riggből vagy más néven vitorlázatból. Az RRD Kids Joy vitorlát azoknak a gyereknek tervezték, akik el szeretnék sajátítani a szörfözés alapjait. Ez a vitorla az 1-3.0 m2-es méret tartományban az X-ply ablak kivételével dacronból készült, ez a kombináció lehetővé teszi, hogy a vitorla könnyű ugyanakkor tartós legyen. Az RRD Easyride deszkák három méretben, EPS/HD üveg/Fa szendvics technológiával készülnek. Kívülről a teljes álló felület Softskin™ EVA borítású, ami kényelmes, csúszásmentes támaszt nyújt a lábnak.

Egyedi vonása a szörfözésnek, az hogy úgy lehet élvezni a sebesség, a szabadban való sportolás örömeit, hogy az nem jár veszélyes anyagok kibocsájtásával, vagy a természetes élővilág veszélyeztetésével. A szörffelszerelések nagyrészt műanyagokból készülnek, melyek a felszerelés elhasználódása után, veszélyt hordozhatnak a környezetre, de egyre több gyártó alkalmaz, olyan módszereket, melyekkel a káros hatások csökkenthetőek.

A szörf feltalálójának az amerikai repülőmérnök Jim Draket tartjuk, aki 1967-ben hullámlovas barátja, Hoyle Schweitzer segítségével építette meg, az első windszörföt, amit Windsurfer néven szabadalmaztattak is.

A termék felhasználói két csoportra oszthatóak: közvetlen felhasználókra, a gyerekekre és közvetett felhasználókra, a szörfiskolákra és kölcsönzőkre. Az empirikus adatgyűjtés két fő területet érintett. Milyen felszerelést használnak azok, akik szörfözni tanulnak? Mennyire ismert a szörfözni tanulók, vagy a velük közvetlenül kapcsolatban állók (szülők, szörfoktatók) körében az RRD termékcsalád? A kérdéskör sokrétű megközelítése céljából kvalitatív (megfigyelés, tartalomelemzés, interjú) és kvantitatív (kérdőív) módszereket is alkalmaztam.

A kutatásaim eredményeire alapozva a javaslataim: az egyik teendő, a szörfsport népszerűsítése gyerekek körében sportágválasztó rendezvényeken való megjelenéssel, szörfiskolák nyílt napjának szervezésével, tavaink közelében lévő iskolákban szörfoktatás testnevelés óra keretében. A másik elvégzendő fejlesztés pedig az RRD termékeinek megismertetése a teljes célközönséggel: a magyar szörfiskolákkal és a potenciális felhasználók szüleivel is.
Krizsán Miklós A Black Cab Burger kommunikációs stratégiájának felhasználó központú továbbfejlesztése Dr. Lógó Emma
Szakdolgozatom célja az volt, hogy a Black Cab Burger nevű, 2011 nyarán megnyílt gyorséttermet üzemeltető vállalatnak javaslatot tegyek arra nézve, hogy egy új étterem megnyitása esetén, hogyan tudná sikerességét még tovább fokozni, a kommunikációs stratégia továbbfejlesztésével, valamint a gyorsétterem kialakításával kapcsolatban.

Gazdasági elemzésem során kitértem a gyorséttermi piac vizsgálatára, Porter 5 tényezős modelljének segítségével, ezen felül egy SWOT analízist is elvégeztem.

A műszaki elemzésben azt vizsgáltam, hogy egy látványkonyha kialakításánál melyek a legfontosabb ergonómiai kritériumok (ezek a világítás, a színek, a zaj és a zene, valamint a levegőztetés, szagelszívás voltak).

Amint azt említettem a szakdolgozat alapvető célja a Black Cab Burger kommunikációs stratégiájának továbbfejlesztésére irányuló javaslattétel. A kutatásom során három módszert alkalmaztam, egy kisebb kérdőívet, egy projektív technikát, valamint egy hosszabb kérdőívet. Ezen módszerek elvégzésével fény derült arra, hogy a gyorséttermek kapcsán elsősorban mikre asszociálnak az emberek (ez a minőség volt), valamint, hogy mik a Black Cab Burger legfontosabb erősségei és a javításra szoruló elemei, a vállalat kommunikációs stratégiáját és az étterem kialakítását tekintve.

A legfőbb javaslatokat a fontosság-elégedettség diagram segítségével tudtam megtenni, itt azokra a szempontokra koncentráltam leginkább, amikkel az emberek kevésbé elégedettek, mint amennyire fontosnak tartják azokat. Emellett fény derült arra is, hogy a facebook segítségével jelentősen, de mégis könnyen népszerűsíthető a vállalat.
Miskey Zoltán A 3D nyomtatás szerepe a kisméretű tárgyak előállításában Dr. Lógó Emma
: Az első dolog, ami általában eszébe jut az embereknek a 3D nyomtatásról, az a jövő, valamilyen futurisztikus dolog, amit el sem tudnak képzelni. Pedig a módszer, ha más néven is, már az 1980-as évek közepén létrejött, azóta megállíthatatlanul terjed, egyre több teret hódít, és a médiának hála, gyakran kerül a figyelem középpontjába.
Ami kijelenthető a technológiával kapcsolatban, hogy óriási változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben, és az első, viszonylag szűk felhasználási területek drasztikus módon kibővültek. Szinte, már nincs is olyan nap, amikor ne hallanánk valami szenzációs újdonságról, ami az additív eljárásnak köszönhetően valósult meg: a gépészeti, autóipari felhasználás mellett nagy területet hódított az orvostudomány, a haditechnika, űrtechnológia, és az építészet területén is. Ezek mellett pedig az utóbbi években megjelent otthoni felhasználás, „hobbi 3D nyomtatás” is előtérbe helyeződött, új területeket megnyitva ezzel az élelmiszeriparban, a formatervezés világában tevékenykedő emberek számára is.
A külső konzulensem Liszkai Tamás volt, a Protokat ipari terméktervezője, és

fejlesztőmérnöke. Az a tervük, hogy a közeljövőben egy magyar fejlesztésű 3D nyomtatót vezetnek be a piacra, a Do3D-t. Ez egy DLP technológiával működő, pontos modelleket eredményező berendezés. Ezért szakdolgozatomban arra kerestem a választ, hogy azokat a modelleket, tárgyakat, melyek magas pontosságot, precizitást igényelnek, milyen technikával, módszerrel állítják elő. Elemeztem a gyors prototípusgyártásra használt 3D nyomtatókat működési, technológiai és gazdasági szempontból egyaránt.
Azért, hogy mélyebben belelássak a témába, cégeket kerestem meg, hogy

mondják el véleményüket, osszák meg tapasztalataikat, és állítsanak fel egy prognózist a magyarországi piaci helyzet lehetséges jövőjével kapcsolatban. Elmondták, hogy szerintük milyen a cégek egymáshoz való viszonya ma Magyarországon, milyen gyártókkal, beszállítókkal állnak kapcsolatban.
Az empirikus kutatásra, továbbá a gazdasági-műszaki szakirodalomra támaszkodva az alábbi következtetést vontam le: a RP-ra használt eljárásoknak van létjogosultsága hazánkban. Noha a módszer kevésbé ismert, egyre több cég jön rá, hogy

ez a módszer milyen óriási lehetőségeket rejt magában, és - ami a legfontosabb – milyen mértékű költségcsökkenést tudnak elérni, ha igénybe veszik akár a bérnyomtatási szolgáltatást, akár beszereznek egy saját 3D nyomtatót (bár ezeknek a készülékeknek az árcsökkenésére még várni kell).
És ha egy magyar cég saját fejlesztésű nyomtató piacra vezetését szeretné

megvalósítani, akkor - ha nehezebben is, mint Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban – ez lehetséges, ha a termékét jól, a megfelelő vállalkozásoknak pozícionálja.
Tánczos László A Csöpp Mix 3. lombtrágya hazai piaci terjeszkedési és külföldi bevezetési lehetősének feltérképezése Dr. Izsó Lajos
Magyarország adottságait és hagyományait tekintve központi szerepe van a mezőgazdaságnak országunkban. Közvetve mindenki érintett, mivel ha nem is dolgozik az agráriumban, nincs otthon konyhakertje, az elfogyasztott élelmiszert, az ebben a szegmensben dolgozó emberek termelik, állítják elő. A beépített területek terjeszkedésével egyre kisebb a mezőgazdasági művelés alatt álló földek nagysága, miközben a Föld lakossága folyamatosan nő. Ez a probléma hívta életre, és teszi lehetővé a folyamatos fejlődését a növények mesterséges tápanyag utánpótlását biztosító termékeknek. Az imént említett eljárások közül a lombtrágyázást választottam, azon belül is a Jeli 2000 Kft. termékét, a Csöpp Mix 3-at.

Ez a termék a napraforgó, repce, cukorrépa, szőlő, gyümölcs és zöldségek levélen keresztül történő tápanyag utánpótlását biztosítja.

Dolgozatom első szakaszában bemutatom a magyar mezőgazdaságot, azon belül annak történelmét, gazdasági jelentőségét, és hogy mekkora területen foglalkoznak az egyes kultúrákkal a termelők.

Ezután következik a gyártó cég rövid története és ismertetése, majd a termékkel kapcsolatos jellemzők: a lombtrágyázás általános leírása, a Csöpp Mix 3. összetétele, előállítási folyamata, és a kijuttatás módja. A műszaki, kémiai jellemzőkön túl a lombtrágya felhasználói körével is foglalkoztam.

A szakdolgozat gerincét a kutatás adja, amely két részre osztható. Először a magyarországi lombtrágya piac elemzése, és annak eredménye olvasható a különböző kultúrákra lebontva (napraforgó, repce, szőlő, gyümölcs, cukorrépa, zöldségek). Ezt követi a kutatás másik része, az általam elkészített interjúk és kérdőív, és ezek eredményei.

Végül azokat a javaslataimat írtam le, amiket a kutatásaim alapján szűrtem le, és véleményem szerint ezek segítségével egy sikeresebb termék válhat a Csöpp Mix 3-ból.
Ihász András Online ételrendelési portál használhatósági vizsgálatokra épített fejlesztése Józsa Eszter
Szakdolgozatom témájaként az O nline Ételvite l K ft. tulajdonában levő etelvitel.hu honlapot választottam. Az ételrendeléssel foglalkozó oldalak piacán rendkívül éles verseny figyelhető meg, melynek bizonyítéka, hogy oldalak mennek tönkre Erre példa a rendeles.hu, mely a kemény piaci körülményekre való hivatkozással befejezte működését. Ilyen körülmények között egyik oldal sem engedheti meg magának, hogy használhatósági problémái legyenek. Vizsgálatom így ezen fogalom köré építettem fel.
A kutatásom során először feltártam az etelvitel.hu jellemzőit beleértve a felhasználói kört a

gazdasági és a műszaki háttért. Az oldal jellemzését követően összehasonlítottam a piac minden egyes résztvevőjét, illetve külföldre kitekintve bemutattam az európai trendeket. Szakirodalomi kutatásom során feltártam az akadálymentesített honlapokkal támasztott követelményeket, majd megállapítottam, hogy ezek közül az etelvitel.hu mennyinek felel meg.

Az oldal vizsgálatához két empirikus kutatást választottam, melyek a kérdőív és a szemmozgáskövetés volt. Előbbi segítségével a 18 – 35 éves korosztályon belül a budapesti

egyetemisták demográfiai adatait és ételrendelési szokásait vizsgáltam. Utóbbival a honlap használhatósági vizsgálatát végeztem el. A kérdőív segítségével feltártam, hogy a piacon résztvevő oldalak mennyire ismertek a fiatalok között, illetve bemutattam, hogy melyek azok a funkciók amelyeket fontosnak tartanak. Rávilágítottam, hogy az etelvitel.hu oldal tulajdonságai közül melyekkel nincsenek megelégedve használói. A szemmozgáskövetéses módszerrel megvizsgáltam az oldalt és több használhatósági problémát bemutattam. A kutatásom ideje alatt az etelvitel.hu honlapot felvásárolta a foodpanda.hu. Mindkét honlapon ugyanazokkal az instrukciókkal ugyanazon feladatokat kellett végrehajtaniuk a kutatásban résztvevőknek az eye-tracking vizsgálat alatt. Vizsgálatom közben folyamatosan összehasonlítottam a két oldalt, és bemutattam, hogy melyek azok a használhatósági hibák, amelyek a tulajdonos váltással megoldódott és melyek azok amelyek nem.

A szakdolgozatom eredményének tek inthető, hogy kérdőív eredményeinek segítségével bemutattam a rendelési szokásokat, majd a két oldalt megvizsgálva és összehasonlítva fejlesztési javaslatokat dolgoztam ki a foodpanda.hu számára az oldal használhatóságával kapcsolatban. Javaslataim minden esetben szakirodalomra vagy kutatásom eredményeire alapszanak.
Debreczeni Edina Beugró társasjáték- Új eszköz a kreativitás  fejlesztésére Séllei Beatrix
A Beugró televíziós műsor több éven át szórakoztatta a magyar közönséget a képernyők előtt, vagy akár élőben, színházakban. A színészek improvizációira épülő előadások nagy népszerűségnek örvendtek az intellektuálisabb tévénézők között. Ezt próbálta meg kiaknázni a Promitor Kft. amikor a műsor licencének birtokosaival megállapodott a Beugró társasjáték megalkotásáról és forgalomba hozataláról. Ez egy teljesen új irány volt a cég életében, a játékot a partyjátékok piacára szánták, az Activity egyetlen ellenfeleként. Különböző helyzetekben tehette próbára végre mindenki otthon, baráti, családi körben improvizációs készségét, ezzel együtt kreativitását.

A Kft. további két fejlesztést is véghezvitt (Beugró 2. és Újratöltve), de a csatornáról- csatornára űzött televíziós műsor lecsengésével a Beugró társasjátéknak sem jósoltak további jövőt. Azonban a Promitor Kft. fő profilja, hogy fejlesztő játékokat gyárt a junior korosztálynak és az ez irányú lehetőségeket még nem használta ki a vállalat.

Számításba kellett venni még egy tényezőt, ez pedig az, hogy a mai technológia a szoftveresedés felé halad, egyre több időt töltünk a számítógép előtt ülve, nap, mint nap használjuk az internetet. Szabadidőnkben, vagy akár a munkánk során is digitális eszközöket használunk, keresztülszövi egész világunkat, tehát érdemes lehet elindulni ebbe az irányba a termék fejlesztése kapcsán.

Elemeztem a korábbi Beugró termékeket és ezekhez kapcsolódóan elvégeztem a forgalmazó vállalat SWOT analízisét is.

A Beugró Junior egy új eszköz lenne a kreativitás fejlesztésére, dolgozatomban bizonyítom, hogy érdemes befektetni ilyen jellegű céllal, mivel nem igényel megterhelő ráfordításokat sem. Empirikus kutatások segítségével próbáltam izgalmas és ergonomikus struktúrát kölcsönözni a Beugró Junior szoftvernek, felvetni új, változatos játékvariánsokat, melyek a kreativitás fejlesztésére szolgálnak. Kutatásaim során törekedtem a szoftver megvalósíthatóságát műszaki szempontból is vizsgálni. Felmértem a piaci környezetet, a főbb versenytársakat, megalkottam az új termék marketing koncepcióját, előkészítettem piaci bevezetését.
 
Máté Szabina Ipari munkahelyek ergonómiai fejlesztése a Stahl- Volánspec Kft.-nél Mischinger Gábor
A szakdolgozatom bemutatta a Stahl-Volánspec Kft. piaci és gazdasági helyzetét valamint a közúti nehézpótkocsi gyártásának munkafolyamatait, különös tekintettel az egyéni védőeszközökre. Bemutatásra került továbbá a munkavédelem helyzete és fontossága Magyarországon valamit rámutatott arra, hogy a munkavállalónak és a munkaadónak egyaránt célja kell , hogy legyen a munkahely helyes kialakítása, mert a dolgozónak hosszú távon az egészségét lehet ezzel megóvni, míg a munkaadó számára azért előnyös, mert sokkal kevesebb lesz a munkakiesés és ezáltal a bevétel kiesés is. Láthattuk a Stahl-Volánspec gazdasági helyzetét valamint a munkafolyamatok bemutatását különösen ügyelve az egyéni védőeszközök ismertetésére is. A kutatási módszerek (Ergonómiai Ellenőrzőlista, Összetett ergonómiai kockázatbecslés) segítségével világossá vált, hogy mely területeken érdemes változtatni annak érdekében, hogy a megóvjuk a dolgozók egészségét és ezzel növeljük a hatékonyságot és a biztonságot. Véleményem szerint érdemes lenne a régi üzemben a többi munkafolyamatra is elvégezni a kutatást, és ahol szükséges, az egészségügyi előírásoknak megfelelő környezetet kialakítani, változtatásokat véghezvinni.
Dobák Attila Közúti sebességmérő berendezések felhasználó – központú fejlesztése Dr. Németh Edit
A kutatásaim során vizsgáltam a hazai és a nemzetközi cégek és piacok kapcsolatait és jellemzőit. Bemutatásra került a Video HT Kft. háttere,piaci és gazdasági környezete, termékportfóliója. Részletesen foglalkoztam a legmodernebb készülékükkel a FámaLézer III 507/DP-vel. Továbbá kitértem a lézeres és radaros sebességmérők közötti különbségekre. Megvizsgáltam a hatályos jogszabályokat és rendeleteket, amelyek ezen készülékek üzembe helyezését lehetővé teszik és a forgalomban tartását szabályozzák. Az empirikus kutatás során a felhasználók fejlesztési igényeinek megismerésére törekedtem. A készüléknek kettős felhasználói köre van. Külön kell kezelnünk a rendőrségi állományt, akik a rendszert kezelik és továbbá figyelem kell vennünk a járművezetőket, akik szintén felhasználónak számítanak.. Kutatásaim során figyelembe vettem mindkét csoport javaslatait és megjegyzéseit. Interjút készítettem a rendőrség képviselőjével, hogy megtudjam, mi a témáról kialakult hivatalos vélemény, illetve milyen ötletei és további tervei vannak a rendőrségnek a sebességméréssel kapcsolatban. A másik empirikus kutatási mód a kérdőív. Itt elsősorban a gépjárművezetőket kérdeztem a méressél kapcsolatos észrevételeiktől, különös figyelemmel azt vizsgálva, hogy mennyire vannak megelégedve a rendszerrel.
Nagy Péter Imre

Házasított és márkanévvel ellátott egri fehérbor (Egri Csillag) piaci bevezetésének elemzése

 Dr. Antalovits Miklós
Dolgozatomban, szülővárosom Eger egyik új és remélem, nagyon sikeres termékét mutatom be, különböző ismérvek alapján, a teljesség igénye nélkül.

A termék egy új házasított fehér bor, melyet a piaci igények, és a borfogyasztói „divat” hívott életre.

A mai kulturált, étkezéseket, a gasztronómiát kiegészítő borfogyasztásnál kiemelt fogyasztási mennyiségi kategóriát jelentenek ma a száraz fehér borok.

Eger, mint igen ismert és nagy múlttal, hagyományokkal rendelkező borrégió, „zászlósbora” az Egri Bikavér. A híres egri vörösbor.

Az egri borrégióban viszont igen nagy hagyományai vannak a fehér szőlőtermesztésnek, és közel 100 éve még ezeknek a fehér szőlőfajtának voltak igen nagy termőterületei, melyek mára már jóval kisebb területek lettek, a vörösbor alapanyag előretörése miatt.

Ezért alakította, dolgozta ki Eger a fehér bor előretörésének feltételeit, melynek eredmény az Eger Csillaga nevű házasított százaz fehér bor lett.

Az új-, a mai fogyasztói igényeknek megfelelően kialakított, „termék” célja, hogy segítse a régió borgazdálkodását, a hagyományok megtartásával, hogy az idegenforgalom szempontjából is jelentős település, gasztronómiális jellegű igényeit is kielégítse, valamint az itt élőborászoknak is szakmai kihívást jelentett ennek az általam vizsgált terméknek a létrehozása.

A dolgozatomban bemutatom azt az új és igen modern technológiát is ami, a mai korszerű borászatot jellemzi, és teljesen átalakítja a hagyományos pince szerkezeteket. Az általam vizsgálat borászok, pincészeteikben igen ügyesen ötvözik, alkalmazott technológiáikban a hagyományosat, illetve a hagyományosból azt a jót, ami kapcsolódni tud a mai modern technológiákhoz. Ezek mellett a tudomány mai ismeretei mind beépülnek a borászatba is. Főleg a kémia és a műszaki tudományok.

Gazdaságilag pedig azt emelem ki a dolgozatban, hogy a múlt hagyományaira épülő település szerkezet, ami meghagyta a perifériákon lévő magas aranykorona értékű szőlő területeit, azokat nem urbanizálta, továbbra is segítve azokat az embereket, akik ebből a termékből, ennek az előállításából és feldolgozásából szeretne megélni. Ma Egerben már megtörtént a

generációváltás, és a kialakult az új borász-, illetve szőlőtermelő generáció, aki igen nagy lelkesedéssel, nagy szakmai hozzáértéssel folytatja a borkészítés mesterségét.

Dolgozatomban ezt az igen jelentős munkát szeretném bemutatni, az új termék, az alkalmazott modern technológiai eljárások, és a szerteágazó marketing munka kapcsán, ami ezt a termék innovációt körül veszi.
Szabó Ádám

Mobil eszközökhöz kapcsolódó menedzsment szolgáltatások fejlesztési lehetőségei

 Józsa Eszter
A dolgozatom elején közelebbről megismerkedtem a Mobileszköz Menedzsment szolgáltatással, annak gazdasági és műszaki paramétereivel. Az első félév keretein belül Sziklai András a T-Systems Magyarország Zrt. termék konzulense rengeteg információval látott el, és nagy segítség volt abban, hogy jobban megismerjem ezt a szolgáltatást. A vállalat anyagot tudott biztosítani a rendszer architektúrájának felépítéséről, ennek köszönhetően nagymértékben beleláthattam a rendszer mindennapos működésébe is.
Az empirikus kutatások pontnál ismertetett módon folytattam a kutatásaimat,

annak érdekében, hogy minél több információra tegyek szert a szolgáltatással kapcsolatban, és így a projektem esetlegesen hasznára válhat a rendszer fejlődésének is. Először az interjúkat folytattam le, mégpedig a nyár közepén, hogy legyen időm feldolgozni azokat a fejlesztési javaslatokat, amiket majd a vállalatok tesznek. Közben elkészítettem az online kérdőívemet is, amit a nyár végén összesítettem, hogy addig is minél nagyobb létszámú csoport töltse ki.
Összességében elmondható, hogy meg tudtam vizsgálni mindkét szegmenst és

így értékes információkra tettem szert, amivel a későbbiekben tovább lehet foglalkozni a témával kapcsolatban. Úgy érzem fontos ismét elmondanom, hogy a második kutatásom nem reprezentatív jellegű, csupán dolgozatom egy kiegészítő eleme, amely kiindulási pontot ad a felhasználók véleményéről, valamint szokásairól a mobilkészülékek felhasználásban.
Koczka Tamás

Csomagolásdesign megváltoztatása fogyasztói preferenciák alapján egy ostyaszelet példáján keresztül bemutatva

 Tóvölgyi Sarolta
A szakdolgozatomban bemutattam a Miki Ajándéka ostyaszeletet és annak csomagolását. Kifejtettem a dolgozatomban a termékhez kapcsolódó termék használhatóság és termékbiztonsághoz kapcsolódó előírásokat, elvárásokat.
Annak érdekében, hogy a szakdolgozat végén egy várhatóan sikeres csomagolás javaslatot tegyek, feltérképeztem az, ilyen típusú csomagolásoknál alkalmazott nyomda technológiai eljárásokat és az ezekhez tartozó költségeket. Megismerkedtem a grafikai tervezés folyamatával és az ebben az ágban tevékenykedő Deluxer Grafikai stúdió mindennapjaival, teendőivel.
Fogyasztói oldalról tanulmányoztam a fogyasztói szokásokat, preferenciákat és trendeket. Csomagolás révén, tájékozódtam az ehhez kapcsolódó marketing fogalmakkal, a csomagolás reklámhatásával. Feltérképeztem az élelmiszer iparág, annak a szegmensébe található termékek piaci környezetét, amelybe a Miki Ajándéka ostya szelet is tartozik.
Ezt követően különböző empirikus kutatások segítségével, próbáltam feltérképezni minél pontosabban a szeletes csokoládék és ostya szeletekhez kapcsolódó fogyasztói preferenciákat, vásárlási szokásokat valamint, olyan grafikai elemeket, színeket, melyek segítségével egy minél sikeresebb csomagolástervet tudok bemutatni a szakdolgozatom végén.
Első lépésben egy íz-tesztet vezettem le 9 alany segítségével. A felmérés végeztével sikeresen leszűrtem, hogy az egyszerűbb, kevesebb grafikai elemet és színt tartalmazó csomagolás sikeresebb lehet a piacon, mint egy zsúfolt sok grafikai elemet tartalmazó csokoládécsomagolás.
Második lépésben egy kérdőívet készítettem a vásárlási szokások és fogyasztói preferenciák pontosabb felmérésére. A kérdőívet 109 személy töltötte ki.
Végül egy újabb piackutatási módszer, a conjoint analízis segítségével erősítettem meg az eddig levont eredményeket és pontosítottam azokat. A felmérés eredményeképp sikerült feltérképezni, a kedveltebb motívumokat, színeket, melyeket szívesen látnának a fogyasztók egy, a Mikulás ünnepre készült csokoládé vagy ostya szelet csomagolásán.
A felmérés során egy rövid kérdőív segítségével a válaszadóknak 14 csomagolásváltozatot kellett sorba állítaniuk. Ezt a kérdőívet 141 személy töltötte ki.
A kérdőív válaszai és az SPSS program segítségével megkaptam az egyes faktorok és ezen faktorok szintjeihez tartozó részhasznosságokat. Az eredmény nem állt távol a tőlem elvártaktól. A kitöltők számára a csomagoláson szereplő motívumok voltak a legfontosabbak, ezen belül pedig a Mikulás és rénszarvas motívum. Színeket tekintve a piros és fehér színvilág

volt az, ami elnyerte a válaszadók tetszését. Betűtípust tekintve pedig a díszes betűtípust preferálták jobban az egyszerű betűtípushoz képest.
A szakdolgozatom végén ezen felmérések és kutatások alapján egy, olyan csomagolás tervet prezentáltam mely jobban tükrözi a fogyasztói elvárásokat, preferenciákat.
Zsódi Marcell A Suspa  magasságállító rendszerek  piaci  helyzetének  javítása termékmenedzsment  méclszerekkel Mischinger Gábor
A szakdolgozatomat a Suspa magasságállító rendszerek piaci helyzetének javítása termékmenedzsment módszerekkel témában írtam meg. Dolgozatomban bemutattam a forgalmazó céget, annak történetét, mai felépítését, termékportfólióját és piaci helyzetét. Ezek alapján elvégeztem egy SWOT analízist a cégről, és annak környezetéről, amely rávilágít a vállalat erősségeire, gyengeségeire, lehetőségeire és veszélyeire.
Leírást adtam a magasságállító rendszerek munkahely ergonómiában való alkalmazhatóságáról szakirodalom alapján. Felkutattam a Magyarországon, és külföldön érvényes munkavédelmi előírásokat. Összehasonlítottam a Suspa rendszereket más Európában kapható rendszerekkel. Szempontok voltak a különböző helyeken való alkalmazhatóság, a műszaki tartalom, és az értékesítési csatornák.
Empirikus kutatást végeztem, melynek célja a munkáltatók hozzáállása a munkavállalók ergonomikus munkakörnyezetének kialakításához, a magasságállító rendszerek ismertségének a feltérképezése Magyarországon, illetve a felhasználók észrevételei a Suspa rendszerekkel kapcsolatban. A kutatást egy online kérdőívvel, és két interjúval végeztem el.
A kérdőívből megtudtam, hogy nagyon kevesen ismernek magasságállító rendszereket. Igény lenne az ilyen, és ehhez hasonló munkát segítő eszközök használatára, de a mai gazdasági helyzetben a magyar vállalatok nem tudnak beruházni ezekre. A döntéshozók túl drágának találják, amiknek nem, vagy csak nagyon nehezen mérhető a gazdasági megtérülésük.
Az interjúkat olyan cégeknél végeztem, ahol valamilyen Suspa magasságállító rendszert használnak. Az érdekelt, hogy milyen okok hatására döntöttek úgy, hogy megvásárolják a terméket, illetve milyen tapasztalataik vannak a termékről. Összességében elégedettek, de problémáik voltak a termékkísérő dokumentációval, és az összeszereléssel.
Ezek alapján javaslatokat tettem a Suspa rendszerek továbbfejlesztésére. Szerintem milyen módosításokat kellene végrehajtani, és milyen kiegészítőkkel kellene ellátni, hogy szélesebb körben alkalmazhatóbb legyen. Mind a három típust (ELS, Movotec, Varistand) moduláris részegységekből kellene felépíteni. Kiegészítő konzolokat kellene gyártani hozzájuk, amik a szerelést segítik. Illetve, hogy milyen módszerekkel lehetne eladhatóbbá, Magyarországon ismertté tenni a termékcsaládot. Bemutató videók készítése, szakmai kiállításokon való nagyobb részvétel.
Major Enikő

Az irodai térelválasztás üvegfalrendszerrel

 Dr. Németh Edit
A szakdolgozatom témája az irodai terek üveg térelválasztása, a munkahelyek ergonomikus kialakítására koncentrálva. Elsőként bemutattam a magyarországi irodapiacot, valamint összehasonlítottam a budapestit a varsói és prágai piaccal. A négy ismert irodatípust a sejt vagy cellairodákat, a nagyteres irodákat, a csoport szobákat és a variálható irodákat elemeztem, majd kifejtettem ezek elrendezésének és térelválasztásának jellegzetességeit. Végül megvizsgáltam az iroda típusok kialakításának munkaszervezési, kommunikációs és ergonómiai szempontjait. A kutatásom fő célja az volt, hogy felmérjem egy kiválasztott irodai szervezet elégedettségét az iroda kialakításáról és véleményét az üveg térelválasztással kapcsolatban. A dolgozatom utolsó részében javaslatokat fogalmaztam meg a kiválasztott szervezet térkialakítására vonatkozóan.
Vass Lilla Akkumulátoros fúró és csavarbehajtó készülékek összehasonlító elemzése- az ideális női fúró Tóvölgyi Sarolta
A Makita Kft. berkein belül készített szakdolgozatom célja, egy olyan akkumulátoros fúró és csavarbehajtó készülék tulajdonságainak, külső és belső tényezőinek feltárása volt, amely teljes mértékben megfelelő egy átlagos méretekkel rendelkező európai nő számára. Emellett kutattam továbbá a készülékkel kapcsolatos vásárlási szokásokat, az eladás sikerességének lehetséges növelési tényezőit. A dolgozat áttekintést nyújt a jelenleg a piacon kapható fúró és csavarbehajtó készülékekről, a Makita valamint a női fúró versenytársai alapján. Helyet kapott továbbá a vállalatról készített SWOT elemzés és az ideális női fúró célpiacának ismertetése is. Emellett bővebben foglalkoztam a készülékek műszaki paramétereivel, jellemző tulajdonságaival, valamint a fent említett célok feltérképezéséhez 3 empirikus kutatást is elvégeztem. Az első az interjú volt, amelynek célja, a szakmai oldal vizsgálata a készülékek használatáról, egyes tulajdonságok fontosságáról, a fúrókat érintő egyéni szakmai vélemények megismerése. A második pedig a fókuszcsoport illetve a usability teszt kombinációja, amin 8 hétköznapi nő vett részt , és amelynek célja a használatban rejlő hibák illetve lehetőségek feltárása. A kutatások után a kiértékelést követően érdekes, változatos, és hasznos eredményeim lettek, amelyeket részekre bontva összefoglaltam, így kaptam meg az ideális női fúró ismérveit.
Boldizsár Magdolna A kalocsai minta mint hungaricum felvirágoztatása termékmenedzsment eszközökkel Tóvölgyi Sarolta
Szakdolgozatomban igyekeztem feltárni, hogy mitől is kalocsai minta a kalocsai minta, milyen főbb ismertetőjegyei, jellemzői vannak, milyen jellegzetes színeket használnak fel készítése során, mit gondolnak a potenciális vásárlók róla. Kerestem a válaszokat a hungaricumkérdésre és arra, hogy hogyan tehetnék a kalocsai mintát országunk méltó védjegyévé.
A vélemények megoszlanak a tekintetben, hogy jó dolog-e a kalocsai minta ilyen nagymértékű jelenléte napjainkban, hogy egyre több terméken jelenik meg a motívum. Az álláspontok nem egyezőek e kérdésben, de az biztos, hogy a kalocsai mintás termékeknek van piaca, napjainkban is készítik és el is adják a kalocsai mintás terítőket, ruhadarabokat, dísztárgyakat. Kérdés, hogy van-e egyáltalán választása manapság egy bolttulajdonosnak, ha a vásárlók nap, mint nap a modernebb kalocsait keresik, hímzőasszonyokkal a saját ruháikra varratják a mintát. A tulajdonosoknak figyelembe kell vennie az újabb igényeket is, ügyelni rá, hogy minél szélesebb vásárlói kör igényeit elégítsék ki, lehetőleg a minta jellegzetes vonásainak megtartása mellett. A piacot elárasztják a hamis vagy rosszul készített termékek, az emberek már nem is igazán tudják vagy tudhatják, milyen az igazi kalocsai minta.
Gazda Edina Az [origo] hírportál használhatósági elemzése Dr. Hercegfi Károly
Az Origo Zrt. a Magyar Telekom csoport tagja, széles termékportfólióval rendelkezik, mely tartalmaz weboldalakat, televíziós csatornákat, online médiaügynökséget, hírügynökséget, hirdetési hálózatot, rádiócsatornát. A cég névadó és egyben legfontosabb terméke az [origo] hírportál, Magyarország egyik vezető híroldala. Míg a nyomtatott sajtó iránti érdeklődés egyre csökken, addig az [origo] látogatóinak száma folyamatosan növekszik. Konkurenseinek mondható a hvg.hu, a hir24.hu, de legnagyobb versenytársa mindig is az Index volt. Az [origo]-nak fejlesztésre lenne szüksége a multimédiás tartalmakkal kapcsolatban, sokkal inkább be kellene épülnie a köztudatba és megnyernie a fiatalabb generációt is.
Az interneten a hűséges felhasználók az értékesek, azok, akik mindig visszatérnek az oldalra, ezért elengedhetetlen, hogy egy hírportál használható legyen. Egy internetes oldal kialakításánál rengeteg szempontot kell figyelembe venni. A legfontosabb, hogy olyan tartalmat kínáljunk, ami érdekli a felhasználókat, és megfelelően működő navigációs- és keresőrendszerünk legyen. Az olvasók idejük nagy részét az oldal felső harmadában töltik, ezért a legfontosabb tartalmakat érdemes itt elhelyezni. A navigációs menü legyen mindig látható, adjunk neki színezett hátteret, és amennyiben megoldható, a menüpontok száma ne haladja meg a 7 +/- 2 tételszámot. A szöveges linkek legyenek aláhúzottak, eltérő színt alkalmazzunk a látogatott és a még nem látogatott linkeknél. Soha nem szabad olyan szöveget aláhúzni, ami nem kattintható. A keresést a lap minden oldaláról el lehessen érni, ismerjen fel bizonyos szókapcsolatokat, szinonimákat, elírásokat, helyesírási hibákat, és ezekre is adjon találatot. Fontos a címek jó megválasztása, akár cikkekről, akár az oldal címéről van szó. A felhasználók sokféle képernyőmérettel olvassák a lapokat, ezért ajánlott a rugalmas oldalszélességre való tervezés. Az internet alapvetően gyors műfaj, a felhasználók körülbelül 10 másodperc után úgy érzik, hogy az interakció megszakadt. Ha nem töltődik le elég gyorsan az oldal, fontos, hogy legalább kiszámítható legyen a válaszidő. Néhány éven belül a legelterjedtebb formája az internetezésnek valamilyen mobileszközön keresztül fog történni, ezért érdemes oldalunkat már most eszerint is optimalizálni.
A weboldalak többféleképpen is tesztelhetők. A legolcsóbb és legegyszerűbb megmutatni a célcsoportnak a terméket, és kérdéseket feltenni nekik. Léteznek ingyenes hőtérképes eszközök, amelyek adott időintervallumra mutatják meg a weboldal adott oldalán (pl. nyitóoldal) történt kattintásokat. A ClickTale nevű eszköz segítségével, azt beépítve a rendszerbe a látogatói útvonal értelmezhető. A szemmozgás-követés olyan technológia, amely lehetővé teszi, hogy megfigyeljük és rögzítsük, mire néz egy adott személy, mennyi ideig és milyen sorrendben. Ilyenkor nem kell a felhasználó beszámolóira támaszkodni, hanem közvetlenül megfigyelhetjük, mit hogyan csinálnak. Ezért empirikus kutatásként én is egy ilyen kísérletet végeztem el.
A vizsgálaton összesen 12 egyetemista vett részt, két részletben, mindkét alkalommal fiúk és lányok egyenlő arányban. A vizsgálat középpontjában az [origo] három rovata állt: Filmklub, Gasztro és Autó. A kísérlet három részből állt. Először egy kérdőívet kellett kitölteniük, amely az érdeklődési körüket, internetezési szokásaikat hivatott felmérni. Ebből kiderült, hogy a filmekkel kapcsolatos témákat mindenki szereti, azonban a hipotézisem ellenére, az autós és a gasztronómiai témák sem a lányokat, sem a fiúkat nem érdeklik különösebben. A 12 résztvevőből öten olvassák rendszeresen az [origo]-t, de általában a címlapot futják át, és ami felkelti az érdeklődésüket, azt a cikket olvassák el, így ők sem ismerték nagymértékben a vizsgált rovatokat.
A tényleges kísérleten a résztvevőknek le kellett ülniük a szemkamerás monitor elé. Egyszerre mindig egy kérdést láttak, majd megjelent az oldal, ahol keresniük kellett. Ha megtalálták a helyes választ, egy gombnyomással tudtak továbblépni a következő feladatra. A teljes kísérletet átlagosan 21 perc alatt végezték el, a leghosszabb idő 40, a legrövidebb 9 perc volt. A legtöbb nehézséget az első feladatok okozták, mivel ekkor még a címlapról kellett indulniuk, és nem tudták, melyik rovatban kell keresniük a helyes választ. Problémát okozott még a Filmklub Premier alrovata, valamint a kereső. Javasoltam a kereső alapbeállításának megváltoztatását aszerint, hogy legyen az alapértelmezett keresés az [origo] teljes oldalán, bármikor át lehessen állítani a keresés helyét, és kezelje az elírásokat valamint a helyesírási hibákat is. A Filmklub alrovatait is meg kellene változtatni úgy, hogy a főblokk eltűnjön és látsszon a felhasználó számára, hogy elnavigált az előző oldalról. Az alrovatokon belül a „címkés” módszert meg kellene szüntetni. Egyrészt mert megzavarja a felhasználót, ha nem a megszokott felépítést látja, másrészt a szűkítés nem működik megfelelően. Végül pedig a Gasztro alrovatainak címét valahogyan egyértelművé kellene tenni, hogy mindenki tudja, hol mit talál.
A kísérlet utolsó pontja egy interjú volt a benyomásokkal kapcsolatban. Dizájnban a Gasztro rovat tetszett mindenkinek a legjobban, viszont negatívumként említették, hogy látványra nem kapcsolódik az [origo]-hoz, és kicsit „ömlesztve” vannak a hírek. Az Autó rovatot szintén kicsit „ömlesztettnek” érezték, viszont mindenki számára hasznos információkat tartalmaz és jó, hogy a tipikus [origo] sablont követi. A Filmklub elég megosztónak bizonyult a rendszerezettségét tekintve. A fő kategóriákat egyértelműnek találták, viszont a cikkek címei sokaknak okoztak problémát. Összegezve érdemes minden aloldalnak egységes dizájnt kialakítani, viszont az legyen szép és jól felépített. Közöljünk hasznos, mindenki számára érdekes cikkeket, a címek és az alrovatok elnevezései legyenek mindenhol egyértelműek. Ahol lehet, illusztráljuk a tartalmat jó minőségű képekkel.
A webergonómiai vizsgálatokba sokan nem akarnak befektetni, pedig azok a cégek, akik alkalmazzák ezt, jelentős hatékonyságnövelést érhetnek el. Claire Karat 1990-es tanulmánya szerint egy használhatósági vizsgálatba való befektetés megtérülése 3:1 és 100:1 közötti tartományban mozog. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeképpen csökkenthetjük a fejlesztési időt és költségeket, a karbantartási költségeket és az újratervezési költségeket. Növelhetjük a termékeladást, a forgalmat, a látogatók számát. Könnyebb új ügyfeleket az oldalunkra vonzani és azokat megtartani, növelhetjük piaci részesedésünket. Növekedhet a hatékonyság, a felhasználói elégedettség, egyszerűbb lesz a használata, a tanulhatósága, a rendszer megbízhatósága.
A tervezés minden pontján megtalálható a fejlesztés szerepe. Az új tervezet előtt le kell tesztelni a régit, azonosítani az átmenekítésre javasolt, erősítésre váró és a felhasználók számára sok gondot okozó részeket, valamint teszteljük a konkurencia lapját is. Majd az érvényben lévő ergonómia kutatások eredményeit felhasználva készítsük el az első tervezetet. A tényleges kivitelezés előtt érdemes előbb szakértői felmérést végezni, majd különböző papírprototípusokat teszteljünk a felhasználók által. Ennek eredményeire alapozva meg lehet tervezni a végleges weblapot, majd ezt ismét letesztelni. A leginkább költségkímélő megoldás a már korábban említett „kérdezős módszer”. Ennél drágább megoldás a szemkövetés vizsgálat, melyre felkérhetünk külsős szakembereket. Ez akár több százezer forint is lehet, azonban a befektetett összeg sokszorosát hozza vissza az ennek köszönhetően javított oldal.
Herman József Zéró energiájú épületek hazai elterjesztésének lehetőségei termékmenedzser szemmel Tóvölgyi Sarolta
Szakdolgozatom témája a Konstruma Mérnöki Iroda Kft. által megépített fokozottan energiatakarékos zéró energiájú épület. A dolgozatban bemutatásra kerülnek a globális környezeti problémák, az energiatudatos építészet térnyerése Európában és Magyarországon, különböző szabályozások és kormányrendeletek a károsanyag-kibocsátás csökkentésére és az energiatakarékosságra, valamint a termékem műszaki paramétereire. Továbbá empirikus kutatásaim során kérdőívet, valamint interjúkat készítettem el, és az eredmények felhasználásával javaslatot tettem a zéró energiájú épületek hazai elterjesztésének lehetőségeire vonatkozóan.
Perkó Rudolf Márk

Csepel Royal kerékpár termékfejlesztés menedzsmentje

 Koloszár Kata
Dolgozatom témája a Csepel Royal kerékpár termékfejlesztés menedzsmentje. A dolgozatban bemutattam a vizsgált termék történetét, és a piaci környezetét. Műszaki és gazdasági szempontok alapján jellemeztem a Csepel Royalt. Háromféle kutatást végeztem a témában: egy antropometriai elemzést, két csoportos lekérdezést és egy Q-módszertanos vizsgálatot. A két vizsgált csoport a termék célcsoportja és a termék használói voltak. A Q-módszertan elvégzéséhez a csoportos lekérdezés során kapott információkat használtam fel. Végül a kutatások eredményiből fejlesztési javaslatokat tettem a Csepel Royal következő generációjához.
Balicza Máté Diabetes szoftver fejlesztési folyamatának befolyásolása a felhasználói észrevételek alapján Koloszár Kata
Szakdolgozatom során igyekeztem bemutatni az infokommunikációs technológia és az e-egészségügy nyújtotta lehetőségeket és veszélyeket a diabétesz monitoring rendszerekre fókuszálva.
A Diatransfer 2 olyan lehetőségeket rejt magában, aminek következtében a diabétesz betegségük kezelése sokkal könnyebbé válik. A program egyelőre még nem működik megfelelően, de a tökéletesítése érdekében felhasználói teszteket készítettem.
A kutatások tapasztalatait összefoglaltam javaslatot tettem a szoftver fejlesztésének további módjára.
Szerző Zsolt Az Eneos motorolaj forgalmazásának elemzése Dr. Hercegfi Károly