Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Ergonómia és Pszichológia Tanszék
| Szerző | A szakdolgozat címe | Témavezető |
|---|---|---|
| Bacsur Ádám Zoltán | Kozmetikai termékek fogyasztói magatartás vizsgálata a 18-25 év közötti férfiak körében | Józsa Eszter Dr. Hámornik Balázs |
| Szakdolgozatom témája „A kozmetikai termékek fogyasztói magatartása a 18-25 év közötti férfiak körében”. Témaválasztásom két tényező motiválta: egyrészt a hétköznapi életben vásárlóként magam is nap, mint nap szembekerülök azzal, hogy „melyik terméket is válasszam?”, másrészt vajon, hogyan vélekednek erről kortársaim? Dolgozatomban megvizsgáltam a vásárlóra ható kulturális, társadalmi, személyes, és pszichológiai tényezőket. A szakirodalom szerint ezek nagy részét nem lehet befolyásolni, de mégis szükséges tisztába lenni vele, hiszen egy termék eladásánál fontos tudnunk a vásárlók lehetséges döntéseinek okait. Emellett a jól ismert piackutatási módszerek mellett fontos megemlíteni, egy másfajta módszert, a Limbic types modelt, és a hozzá tartozó Limbic map modelt, mely az agykutatás kapcsán csoportosítja a vásárlók magatartás típusait. A Forma Display Kft. a display gyártás mellett régóta foglalkozik a fogyasztói magatartás kutatásával. Ennek kapcsán egy új módszerrel vizsgálja az emberek vásárlási döntéseit, illetve a reklámok és a reklámfelületek hatását a vásárlókra. Kétféle szemkamerával vizsgálják a kísérleti vásárlókat, amelyek segítségével igen pontos képet tudnak adni arról, hogy hogyan is reagál a kísérleti személy az adott reklámra. Ez egy forradalmi lépés, mert ezen eszközökkel képesek mérni displayeik hatékonyságát is, ami komoly versenyelőnyt jelenthet a konkurens cégekkel szemben, és hatalmas újítást jelenthetne a mai marketing döntések előkészítésében. Megismerve a Limbikus módszer elméletét és gyakorlati tapasztalatait – véleményem szerint – továbbra is szükség van a hagyományos vizsgálati módszerekre is, mert egyrészt az új módszerek még csak kifejlesztés alatt állnak másrészt a hagyományos módszerek adhatják az összehasonlítási alapot. Saját kérdőíves és fókuszcsoportos kutatással vizsgáltam a 18-25 éves férfiak döntéshozatalának folyamatát, és miértjét, melyből következtetéseket vontam le arra vonatkozóan, hogy egy fiatal férfi mi alapján választja ki kozmetikai termékeit. A kozmetikai cikkek széles termékskálája miatt, a vizsgálataimat két, szinte mindenki által használt kozmetikumra szűkítettem, a fogkrémre és a dezodorra. A termékeket először kérdőívvel vizsgáltam, majd ennek tapasztalatait felhasználva készítettem el a fókuszcsoportos vizsgálatot melynek témája a televíziós fogkrém- és dezodorreklám fogyasztóra gyakorolt hatása. Az elvégzett vizsgálataim alapján a következőket állapítottam meg: A 18-25 éves férfi korosztály tagjai az Axe, az Old Spice és a Nivea dezodorokat ismerik és használják leginkább, míg a fogkrémek tekintetében a Colgate volt a kimagasló. Az előzetes várakozásomnak megfelelően a televíziós reklámokban leggyakrabban látott kozmetikai márkák győzedelmeskedtek. A vizsgált csoport tagjai leginkább a nagyáruházakban vásárolnak, de nem feltétlen márkahűek, mert a kérdőívet kitöltők több mint 70%-ával előfordult már, hogy akciós ajánlat esetén más márkájú terméket vásárolt. A fókuszcsoportos vizsgálat során arra a következtetésre jutottam, hogy a kozmetikai reklámokra igen is szükség van. Bár a résztvevők többsége kifejezetten nem szereti a televíziós reklámokat – sokan még a szobából is kimennek a reklám alatt –, ugyanakkor mégis fontosnak és szükségesnek tartják a kozmetikai termékek televíziós reklámozását, elsősorban a higiéniás szempontok miatt. Különösen igaz ez a fogkrémek reklámjára, mert egyöntetű véleményük az, hogy a magyar lakosságban jelentős számban vannak, akik nem rendszeresen mosnak fogat. Szeretik a humorosabb reklámokat, ugyanakkor a reklámok többségét nem találják életszerűnek: „Olyan fehér foga nincs, és soha nem is lesz senkinek, mint amilyet a reklám mutat.” Eredményeim alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne egy hasonló fókuszcsoportos vizsgálatot elvégezni a 18-25 éves hölgyek körében, amelytől azt várnám, hogy eltérő szempontokat hoz előtérbe, amelyek rámutatnak többek között arra is, hogy van értelme külön férfi és külön női kozmetika márkákat bevezetni. |
||
| Béres Anett | Otthoni munkavégzés előnyei, hátrányai, otthoni munkahely kialakításának lehetőségei | Dr. Németh Edit |
| Összegezve az eddigieket, tehát választ kaptunk arra, hogy a megfelelő munkahelyi környezet javít a munkavállaló közérzetén, amivel jobb teljesítményre ösztönözhető munkaerő válik belőle. Az igényes, és emberközpontú légkör stimulálja az érzékeket, jobbá teszi a közérzetet, és mentálisan is elérhetővé válik az ember, aki munkájára figyelmes, gondos, pontos, és munkahelyére szeret bejárni. Mindannyiunk álma a foglalkoztatás terén azt hiszem ebben fogalmazható meg, legyen olyan munkahelyünk, ahova szeretünk bejárni, ösztönözve érezzük magunkat, és elismerve. A humanitás főleg a cég érdeke, és a jól működő munkahely fő ismérve. A berendezés tekintetében figyelni kell az ergonomikus, és kényelmes kialakításra, az egészséget védő és megőrző környezeti tényezőkre, belső légkörre, és ehhez tárgyi feltételeket kell biztosítani. Mindez természetesen nehezen megfizethető, de eredménye megfizethetetlen. A dolgozat egyértelmű választ ad arra, hogy hazánkban már működik a távmunka, de nem vagyunk kellőképpen tisztában ennek végzésével, sokszor a hazavitt túlmunkaként értelmezhető, mely sok cégnél ingyenes. Itthon találkozunk távmunkás álláshirdetésekkel, de azokban sok a halandzsa, sokszor kihasználják jóhiszeműségünket, és anyagi fedezetet kérnek a biztosított eszközökért cserébe, miközben feketemunkával, csak várhatjuk hiába a munkánk eredményét. Bár úgy tűnik, a cégek oldaláról érdemes a távmunka lehetőségét kiemelni, és ugyanígy az önéletrajzban is feltüntetni hajlandóságunk erre a munkakörre, a bizalom hiánya nem engedi egyelőre ezt a rendkívül hatékony, és költségkímélő munkát elterjedni. Mint azt a Somody Cégcsoport vezérigazgatójával készített interjúm is mutatja, bizonytalanság, és bizalmatlanság lengi körül a távmunka fogalmát, de némi nyitottságot is tapasztaltam. A kérdőívemet kitöltők is pozitívan gondolnak erre a munkaformára, mindazonáltal bevallom, jóhiszeműségem ellenére, némi magyar munkakerülést is felfedezni vélek a pozitív jövőképet illetően. Arra a kérdésre, hogy vajon mennyi idő, míg elterjed itthon a munkahelyen kívüli munkavégzés, nehéz választ adni. Végső soron sok értékesítő, banki szakember, felső vezető, adminisztrátor, számítógépes- és web-szakember, orvos látogató, rendezvényszervező, stb. végzi már munkáját távmunka keretein belül, valószínűleg szélesebb körben való elterjedésére – mint annyi minden másban is -, külföldi cégeken keresztül kerül majd sor, akik idehozzák a külföldi mentalitást az országba. Én személyesen azt a konklúziót vontam le munkám során, hogy a távmunkában hatalmas lehetőségek rejlenek, melyek egyaránt jók munkáltatónak, és munkavállalónak, de itthon nem hiszem, hogy működne a teljes távmunka. Miután már tudjuk, hogy ennek a módszernek a legnagyobb hátránya az elszigetelődés, mindenképp a vegyes verzióban hiszek, amikor az ember a munkahelyen kívül dolgozik heti pár napot, megosztva a bejárási kötelezettséggel, ahol építheti a dolgozó másokkal való társas kapcsolatait, együttműködik csapatmunkában, és a külső munkavégzés miatt stressz mentesebben él, és munkálkodik. A munkáson való kontroll biztosítása okán is emellett voksolok. Remélem dolgozatomat az Olvasó is hasznosnak tartotta, és szélesebb képet kapott a távmunkáról, mint lehetőségről; és már Önnek is van véleménye. Örömmel töltene el, ha munkám szélesebb körben is elterjedne, és vele legalább egy cégnél, mondjuk a Somody Cégcsoportnál áttörést hozhatna, a cégen belüli munkatársaimmal megtapasztalhatnánk ennek minden előnyét, és hátrányát. Mert kockázat nélkül nem élünk, és a változás szükségességét mindenki látja, érzi, és remélem, tesz is érte! |
||
| Borsi Anna | Dr. Leo gyermekcipő újrapozícionálása | Tóvölgyi Sarolta |
|
A gyermek izületeinek egészséges fejlődését a jó cipő szinte garantálja. Ha a pici lábacskák rossz cipőben járnak, a gerincproblémákhoz egyenesen vezet az út. A láb betegségek kialakulásának megelőzésére már a gyermekkorban nagy hangsúlyt kell fektetni. Szakdolgozatom témája a Dr. Leo egészséges gyermekcipő újrapozícionálása. Vizsgálatomat a Dr. Leo gyermekcipő gyártójának bemutatásával indítottam. Az Elit Cipőkészítő Zrt. 1947 óta szolgálja ki a piaci igényeket, tevékenységei közé az ortopéd cipők gyártása, gyógyászati segédeszközök forgalmazása, illetve az általam vizsgált lábbeli előállítása tartozik. Az Elit Zrt. fő célkitűzése, hogy az általa gyártott és forgalmazott egészségügyi és utcai lábbelik magas színvonalon megfeleljenek a piaci és vevői igényeknek. A gyártó vállalat bemutatását követően a kiscipő szerkezeti kialakítását vázoltam fel. A kiscipő szerkezeti kialakítása a Tart-Támaszt-Tornáztat alapelvet veszi figyelembe, aminek következtében a gyermekcipő csökkenti a lábfej-rendellenességek kialakulásának veszélyét, és korrigálja a már kialakult lúdtalpat. A szerkezeti kialakítást követően fontosnak tartottam a termék felhasználó körének és célcsoportjának tisztázását, hiszen ennél a terméknél a felhasználói kör és a célcsoport nem tekinthető azonosnak. A termék felhasználói körének egyértelműen a kisgyermekeket tekintjük. A célcsoport meghatározása ennél összetettebb volt, hiszen mind a szülők, és mind a gyermekek beletartoznak, de egyértelműen a szülők tekinthetők az igazi célcsoportnak. A felhasználói kör és a célcsoport tisztázása után a piac környezet bemutatásával folytattam dolgozatomat. A magyar cipőpiac széles szereplőkörrel rendelkezik, mely magában foglalja a gyártókat, kisebb-nagyobb cipészműhelyeket, nagykereskedelmi cégeket, kiskereskedelmi forgalmazókat, és végül a fogyasztókat. A vállalat, a cipő és a piaci környezet bemutatása mellett egy mélyre ható kérdőíves megkérdezéssel igyekeztem felmérni a potenciális célcsoport és felhasználói kör igényeit a cipőre vonatkozóan. Az Elit Cipőkészítő Zrt. vezérigazgatójával végzett mélyinterjú keretein belül betekintést nyertem a vállalat marketingpolitikájába is. A lábbeli kialakításának vizsgálatánál fontosnak tartottam a szakmai vélemények feltárását is, így kutatásaim során ortopéd szakorvosokkal is készítettem interjúkat. A felmérések eredményeit összegezve, a következtetéseket részletesen bemutatva fogalmaztam meg termékfejlesztési és marketingstratégiai javaslatokat, melyek a Dr. Leo gyermekcipő sikeres újrapozícionálását, és keresletének intenzív növekedését eredményezhetik. |
||
| Somogyi Gábor | A hazai optikai kis- és középvállalkozások marketing döntései a gazdasági válságban, különös tekintettel a termékportfolió alakulására | Tóvölgyi Sarolta |
| Szakdolgozatomat a feladat kiírásomnak megfelelően építettem fel. Az alábbiakban a kiírás pontjait végig kísérve, röviden összegzem miről is szólt dolgozatom. 1. Hasonlítsa össze a magyar optikai piacot a gazdasági válság kezdete előtti és az alatti időszakokban! Az összehasonlítás végigkísérte dolgozatomat. A prémium szemüvegekről szóló fejezetemen kívül mindegyikben megtalálható. 2. Mutasson be egy prémium kategóriás optikai terméket! Mivel ez egy speciális téma, ezért nem is található meg a szakirodalma sem. Szolnoki Józseffel, aki a Szemüvegkeretgyár Vezetője volt és konzulensemmel, Nagy Lászlóval folytatott interjúk alapján dolgoztam ki ezt a fejezetet. 3. Végezzen kutatást kérdőív formájában a magyar optikai vállalkozások marketing döntéseiről! A Lime Survey nevű internetes kérdőívszerkesztő programmal készítettem kérdőívem, amiben a magyar optikai vállalkozások üzletvezetőit kérdeztem meg. 4. Végezzen kutatást interjú formájában egy magyar optikai vállalkozás üzletvezetőjével a gazdasági válság hatására bekövetkező termékportfolió változásra koncentrálva! Ugyan kiírásom egy interjúra vonatkozott, két interjút végeztem el a teljesebb kép érdekében. Az Ofotért egyik üzletvezetőjével és a Tengerszem Optika tulajdonosával készítettem interjút. 5. Az empirikus kutatásainak eredményeire alapozva dolgozzon ki, olyan menedzsment és elsősorban marketing stratégiát, amitől egy kisvállalkozás sikeres lehet és át tudja vészelni a gazdasági válsághoz hasonló piaci változásokat! A stratégiát egy általam elképzelt optikai üzletre dolgoztam ki, aminek fő profilja a prémium kategóriájú szemüvegek értékesítése. Tulajdonképpen ez egy üzleti tervnek az egyes elemeit tartalmazza. Javaslatokat tettem a szervezeti struktúrára, pozícionálásra, célpiac meghatározásra, marketing-mix alkalmazására. |
||
| Kuzma Lilla | Konyhai eszközök és berendezések felhasználó központú fejlesztési lehetőségei | Dr. Németh Edit |
| Szakdolgozatom témája a konyhai ergonómiával és az indukciós főzőlap bevezetésének stratégiájával foglalkozik. Egy évvel ezelőtt sikerült a Gorenjéhez kerülnöm, akik nagy segítségemre voltak abban, hogy mind a cégről, mind a konkurens vállalatokról részletes információt kaphassak, hogy ezek segítségével jobban beleláthassak abba, min lehetne javítani a cég marketingpolitikáján. Ezeket az adatokat az első fejezetemben részletezem, ahol a Gorenje egyes termékcsaládjait is bemutatom, melyek közül a Simplicity-vel kerültem közelebbi kapcsolatba, hiszen ennek a termékcsaládnak a termékeit választottam kutatásaim főszereplőivé.
A második fejezet a konyha kialakításának főbb állomásairól szól, ugyanis ahhoz, hogy kényelmesen tudjuk elvégezni feladatainkat fontos, hogy milyen sorrendben követik egymást az egyes munkapultok, és azok milyen elrendezésben, milyen távolságra legyenek egymásról. Szó esik még a megvilágítás fontosságáról, hogy hova, milyen típusú fényforrást helyezzünk el annak érdekében, hogy elkerüljük az árnyékokat, melyek balesetveszélyesek lehetnek, ne legyen zavaró az étkezők számára a lámpatest, vagy esetleg kiegészítő elemként tudjuk használni egy meghitt vacsora hangulatának teremtésében. Az ergonómia témakör lezárásaként az akadálymentesítésről esik néhány szó, hiszen napjainkban egyre fontosabbá válik az, hogy a speciális felhasználók számára is használhatóvá tegyük a lakás helyiségeit. Ehhez ma már készülnek direkt akadálymentesítésére szánt szekrények, fiókok, valamint speciális műszaki eszközök, melyek megkönnyítik a fogyatékkal élők konyhai munkavégzését. A harmadik fejezetben tárgyalom a vizsgálati kutatásaim eredményeit. Az elmúlt egy évben kétféle vizsgálatot végeztem, egy kérdőíves megkérdezést, valamint egy usability testinget. (A kérdőív és az egyes feladatok a mellékletben és harmadik fejezetben található.) Azért ezt a két típust választottam, hiszen ezekkel tudtam a leginkább feltérképezni a hazai felhasználók konyhai eszközökkel kapcsolatos szokásait, ismereteiket. Az első félévben csak tesztelési fázisban volt a kérdőívezés, melyet a második félévben kiterjesztettem szélesebb körben is. Ebből derült ki az, hogy a kitöltőknek kis százaléka ismeri az indukciós főzőlap mechanizmusát, és csak alig 1-2 felhasználó alkalmazza a mindennapjaiban. Ekkor alakult ki a szakdolgozatom végső témája, amelyet speciálisan az indukciós főzőlap marketing bevezetésének tevékenységére konkretizáltam, így az első félévhez képest módosult a usability testing is, hiszen míg az első félévben hagyományos főzőlapokon végezték a tesztelők az egyes feladatokat, addig a másodikban a tapasztalt és laikus felhasználóink indukciós főzőlapot használtak. Ennek eredményei a harmadik fejezetben, valamint a mellékletben találhatóak, ahol egy külön fontosság – elégedettség értékelést is bemutatok, melyben a hagyományos hi-light típusú főzőlap és elektromos sütőre vonatkozó javítási lehetőségeket tárok fel. A vizsgálatok tapasztalatai alapján került kidolgozásra a végső marketingstratégia és marketingkommunikációs lehetőségek a negyedik fejezetben, amely hasznos lehet a Gorenje számára is. Elsőként a tűzhely történetét mutatom be, majd rávilágítok arra, hogy az indukciós főzőlap elterjedése nem csupán piaci igény volt, sokkal inkább technológiai nyomás hatására értük ezt az innovációt. Azonban a technika megvalósítása ellenére több éve elmarad a megfelelő marketingkommunikáció megvalósítása. Az alapvető marketinginformációk bemutatása mellett, ennek javítására teszek javaslatot dokumentációm végén. |
||
| Lukács Lívia | Vevőgondozás, ügyfélkapcsolat-menedzsment a KFKI-nál | Tóvölgyi Sarolta |
| Akár szolgáltatásról, akár termékről van szó, mindennél fontosabb, hogy az adott cég a vevőinek az igényeit megismerje, feltérképezze és ezeket az ismereteket felhasználva maximálisan kielégítse. A KFKI Rendszerintegrációs Zrt. a Vállalati politika és az Integrált Irányítási kézikönyv alapján próbál ezen elvárásoknak megfelelni. Ez egy hosszadalmas, erőforrások ráfordítását igénylő folyamat, melynek célja a vevői elégedettség elérése, az ügyfelek megtartása. A KFKI Rendszerintegrációs Zrt, egy nagyon jól felépített cég, ahol a folyamatok logikusan, egymásra épülve zajlanak.
Szakdolgozatom céljaként ügyfelekkel kapcsolatos menedzsment folyamatokat megvizsgáltam. Empirikus kutatásaim során, ügyfél elégedettség mérést végeztem, majd három interjút készítettem. A kérdőívezés során bebizonyosodott, hogy az ügyfelek általában elégedettek voltak a szolgáltatásokkal, az esetleges hibák pedig mindig korrigálásra kerülnek a cégnél. Az interjúk konklúziója egyértelmű volt számomra: a cégen belül egységesnek, megfelelőnek tartják az ügyfélkapcsolat-menedzsment folyamatokat, illetve mindhárman a folyamatos fejlesztést támogatják. |
||
| Márta Barbara | A gyapjúágyneműk magyarországi helyzete és elterjedésének lehetőségei | Tóvölgyi Sarolta |
| Szakdolgozatom témája a gyapjúágyneműk magyarországi helyzete és elterjedésének lehetőségei.
Az első fejezetemben ágynemű anyag típusokat hasonlítottam össze egymással 7 szempont alapján. Az összehasonlítást paplanok vizsgálatára alapoztam. A szempontok a következők voltak: ágynemű töltete, huzata, mérete, töltetsúlya, moshatósága, antiallergenitása, kezelése, melegsége, puhasága, könnyedsége, nedvességelvezetése, lélegzőképessége és végül, de nem utolsó sorban az ára. Az eredményeimet egy táblázatban is összefoglaltam. Második fejezetemben bemutattam a gyapjúágynemű készítésének folyamatát. Először általánosságban bemutattam a különböző gyapjúágyneműket, majd a gyapjú felépítését, tulajdonságait és végezetül a gyapjúágynemű gyártását az előmunkálatoktól az eladásig. Harmadik fejezetemben bemutattam a hazai gyapjúágynemű gyártó és forgalmazó cégeket. A szakdolgozatomban, csak olyan cégeket vizsgáltam, amelyek 100% élő gyapjúból készült ágyneműket készítenek. Összesen 8 céget ismertettem e fejezetben, úgymint Naturtex Kft., Novetex Kft., Bio-Textima Kft., Wellnet Kft., Boch Kft., Kaschmir-Gold, Éden-Text Kft. és a Naturhome Kft.. Negyedik fejezetemben bemutattam a fókuszcsoportos vizsgálatom eredményeit, ahol szó esett arról, hogy a fókuszcsoport tagjai milyen ágyneműket használnak, azokkal mennyire elégedettek, később sor került általam bemutatott mintadarabok vizsgálatára és annak elemzésére. Végezetül pedig a gyapjúágyneműkre vonatkozóan népszerűsítési lehetőségeket beszéltünk meg. Ötödik fejezetemben a második empirikus kutatásomat, a kérdőíves vizsgálatom eredményeit mutattam be. A kérdőívben szó esett a különböző ágyneműk ismertségéről, használatáról és azok jellemzéséről, külön vizsgálva a gyapjúágyneműket. Majd sor került az ágynemű vásárlási szokásokra, úgymint honnan tájékozódnak, ha ágyneműt kívánnak vásárolni, és milyen módon vásárolnak. Fontos témakörként előkerült a gyapjúágyneműk jótékony hatásainak vizsgálata és az őket gyártó és forgalmazó cégek ismertségének vizsgálata, különös tekintettel a Naturhome Kft.. Továbbá az is kérdés volt, hogy miért nem a legelterjedtebb ágynemű anyag a gyapjú, és mi lesz a jövő ágyneműje. Utolsó fejezetemben empirikus kutatásaimra alapozva marketingstratégiai javaslatokat tettem arra vonatkozóan, hogyan lehetne még népszerűbb a gyapjúágynemű. A téma továbbgondolási lehetőségeivel zártam szakdolgozatomat. |
||
| Varga tímea | Biztosításközvetítésben használatos szoftverek ergonómiai vizsgálata | Dr. Hercegfi Károly |
| Szakdolgozatom a biztosításközvetítésben használatos szoftverek ergonómiai vizsgálatáról, bemutatásáról szól, összehasonlítva a biztosítótársaságok belső programjait, a mindenki által interneten hozzáférhető portálokkal. Olyan ismert vállalatokat és felületeket választottam, melyek a piac nagy részét lefedik (Aegon, Allianz, Genertel, Netrisk.hu, Biztosítás.hu, Biztosítástipp.hu), így pontosabb képet kapva a jelenlegi felhasználói csoportról.
Három empirikus kutatást végeztem a témával kapcsolatban. Az első egy kérdőíves felmérés volt a felhasználók igényeiről és szokásairól. Legfontosabb eredmény, hogy bár a biztosítást keresők legfontosabb szempontja az ár-, és időtényező, még mindig sokkal gyakoribb a személyes üzletkötés, mint az internetes, vagy telefonos. Az egyetlen biztosítási termék mely esetében magasabb az online kötések száma az a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás. Véleményem szerint ezért komolyabb hangsúlyt kellene fektetni a marketingre, hogy a nem kötelező jellegű biztosítások esetében is hatékonyan működjenek a biztosítási portálok. Egy biztosítás közvetítő cég munkatársaival végzett interjú során, a biztosítótársaságok belső szoftvereit tanulmányoztuk. A mindennapi munka során rutinná váló feladatok között is vannak olyan elemek, melyek gondot okoznak a rutinos felhasználóknak. Megállapítottuk, hogy annak ellenére, hogy szélesebb körű termékismerettel rendelkeznek, a súgók nekik is sokat segítenének. Számukra egyik legfontosabb szempont a programmal kapcsolatban, hogy az adatok elmenthetőek, és újra előhívhatóak legyenek. Ebben minden programnak fejlődnie kéne a hatékonyság érdekében. Az Aegon és Allianz biztosító programja nagyon összetett, bonyolult folyamatokat igényel, míg a Genertel biztosító az adatok mentése szempontjából megbízhatatlan. Végül az interneten hozzáférhető lakásbiztosítási kalkuláló felületeket teszteltem négy felhasználóval. Az eredmények azt mutatják, hogy a súgó minősége, valamint a honlap megjelenése és szóhasználata is nagy befolyással van a kalkulálók elégedettségére. Azt javaslom, hogy a termékek és szolgáltatások ismertetésére nagyobb hangsúlyt fektessenek, valamint az egyes ajánlatokat tegyék összehasonlíthatóbbá, ezzel is nagyobb bizalmat ébresztve a felhasználóban. |
||
| Szentmártony Kinga | Az IVD szektorban működő Diatron Medicíniai Instrumentumok Zrt. Abacus 5 hematológiai automata marketingje, kereskedelmi stratégiája és piaca | Tóvölgyi Sarolta |
| A szakdolgozatomat a hematológia bemutatatásával kezdtem. Megfogalmaztam, hogy mivel foglalkozik ez a tudományág, és hogy milyen lényeges részei vannak a hematológiának. Miből áll a hematológiai rendszer, és annak hány része van? A hematológia öt fő részből áll: 1. Mérendő minta 2. Sejtszámláló berendezés 3. Hematológiai reagensek 4. Hematológiai kontroll vérkészítmény 5. Validálás Termék fejlesztésénél ezeket a szempontokat a mérnökök mind figyelembe veszik. A piaci igény is ezen szempontok költsége alapján fogalmazódik meg. Röviden szót ejtek az analizátorok mérési elvéről. Az Abacus 5-t részletesen bemutatom a fizikai paraméterei, illetve a technológiai paraméterei alapján. Kitérek a termék felhasználói körének bemutatására is. Ez is a piaci igények bemutatását segíti, illetve a marketing stratégia könnyebb megfogalmazását. A javaslattétel megfogalmazásásnál szem előtt tartottam, hogy a gyártót, mivel tudnám segíteni. Kiegészítő javaslatokat tettem a kutatás-fejlesztésnél a piac igény fontosságára, és annak folyamatos figyelemmel követésére. A szubjektív elemek redukálását is javasoltam, hogy a változó munkatársak, ne vigyék magukkal a döntéseik miértjét, hanem a személyt helyettesítő munkatárs is át tudja venni zökenéstől mentesen az irányítást. Fontos az értékesítésnél áthelyezni a hangsúlyt az Original Equipment Manufacturer termékekről, a branded (márka) termékekére. |
||
| Szöllősy Csaba | A GPS-szel támogatott utastájékoztató rendszer bevezetése a BKV Zrt. felszíni hálózatán | Dr. Balogh Imre |
| A dolgozat bemutatja Budapest közlekedési jellemzőit, valamint a BKV Zrt. által alkalmazott jelenlegi statikus eszközökön nyugvó utastájékoztatási gyakorlatot. A jelenlegi utastájékoztatási gyakorlatra jellemző a valós idejű, élő információk átadásának hiánya.
Külön fejezetben kerülnek bemutatásra a jelenleg alkalmazott utastájékoztatási gyakorlatok, azok előnyeivel, hátrányaival. Különös hangsúlyt kap az operatív, nem várt események utastájékoztatása, hiszen az utastájékoztatás ezen típusával van a legnagyobb elmaradás a jelenlegi megoldásokban. A jelenlegi eszközök a nem várt helyzetekben nem képesek azonnali tájékoztatást adni, ezzel ellehetetlenítve a közösségi közlekedés szünetmentes használatát. A szakdolgozatban bemutatásra kerül a GPS-szel támogatott utastájékoztató-forgalomirányító rendszer, amely képes a felhasználókat teljeskörűen tájékoztatni a kiválasztott járat aktuális információiról. Kifejtésre került a rendszer utas oldali kapcsolata, mely azt elemzi, hogy a felhasználók szempontjából milyen változások várhatóak az új rendszer bevezetésével. Az újgenerációs rendszerek bevezetésével eddig nem látott utastájékoztatási gyakorlatok valósíthatóak meg, mint például a mobilinterneten és SMS-ben történő utastájékoztatás, járatok valós helyzetének grafikus ábrázolása interneten. A rendszer széleskörű bővíthetősége miatt bemutatásra kerültek a Budapest területén működő társ szolgáltatók is. A közösségi közlekedés piaci környezetének elemzésekor a dolgozat bemutatja a Volánbusz Zrt. és a MÁV-START Zrt. utastájékoztási gyakorlatát. Az új rendszer lehetőségei következtében felvázolásra kerül egy olyan integrált utastájékoztató rendszer, amellyel mind a három közlekedésben részt vállaló szolgáltató egységesítheti utastájékoztatását Budapest területén. Külön fejezetben kerülnek bemutatásra a már eddig megvalósult GPS-szel támogatott utastájékoztató rendszerek, mely Európai Unión kívüli eseteket is tartalmaz. A rendszerekről elmondható, hogy felépítésük és működésük alapjai megegyezőek, azonban az egyes hozzákapcsolható utastájékoztatási funkciókban eltérés mutatkozik. Ezen eltérő utastájékoztatási módszerek összehasonlítása történik meg az egyes példák és a tervezett rendszer között. A szakdolgozat részét képezi az empirikus kutatás, amelynek célja annak felmérése, hogy a jelenlegi felhasználók hogyan viszonyulnak az új rendszerhez. Az empirikus kutatás kérdőívezésből és mélyinterjúk készítésével méri fel a kitöltők elvárásait. A kérdőívezés segítségével megállapításra került, hogy mely járatok vonalán szükséges leginkább az új rendszer bevezetése, milyen utastájékoztatási eszközök a legkívánatosabbak, melyek azok, amelyek nélkülözhetetlenek a megfelelő használathoz. A dolgozat végén olyan utastájékoztatási fejlesztési lehetőségekre találhatóak javaslatok, mint például az internetes menetrendi információknál történő aktuális járatinformációk megjelenítése. A javaslattétel felvázol egy olyan lehetőséget is, amely a GPS-szes rendszer olyan funkcióbővítését alkalmazza, amellyel a külvárosi övezetek ritkább követési idejű járatai is bevonhatók az utastájékoztatás módszereibe. |
||
| Wildner Tamás | Kisméretű személyautók piaci bevezetése Magyarországon | Mischinger Gábor |
| Témám alapját az olcsó kisautók európai térnyerése adja. A bevezetésben leírtam a téma iránti érdeklődésem okait. Miért hívják életre az egyre romló körülmények az ilyen kis autókat, mit várhatunk tőlük? Témám középpontjában egy indiai gyár, a Tata forradalminak nevezett terméke, a Nano áll. Ez a világ legolcsóbb szériában gyártott személygépjárműve. Dolgozatom során megvizsgáltam az autó tulajdonságait. Miért ilyen olcsó? Képes lenne-e helyt állni itt Európában, ahol növekszik a kisautók iránti igény? Kik a konkurensei? Mit kell módosítani a Nano-n ahhoz, hogy a versenytársakkal fel tudja venni a harcot?
A második fejezetben a gyár történetét írtam le. Az autógyártáson kívül jelen van a telekommunikációban, a nehéziparban és saját légitársasága is van. Évi 72,5 milliárd dollár éves bevételt produkál és több mint 350 000 alkalmazott dolgozik a cégnél. Fontos megemlíteni, hogy szoros együttműködés alakult ki a Tata és a Mercedes Benz között. Rengeteg sikeres teherautó modell gurult le a Tata gyár futószalagjáról a kooperáció során. A jelenlegi gazdasági válságban két, térdre kényszerült, nagy múltú, angol autógyárat is felvásárolt a Tata, gazdálkodását, termelését rendbe tette és ezzel kivívta az angolok szimpátiáját. A harmadik fejezetben a Tata Nano életre hívásának okait vizsgálom. Az elsődleges cél az indiai közlekedés biztonságának javítása volt, a lehető legolcsóbb módon. Az ottani fő problémát az okozza, hogy a közlekedés két résztvevős, amelyet motorok és kamionok alkotnak. Ennek köszönhetően a balesetek száma és kimenetele elszomorító. Hogy ezt a Nano képes legyen orvosolni, olyan árat kellett hozzá társítani, amit a robogón utazó család is ki tud fizetni. Így lett a Nano a világ legolcsóbb autója − mintegy 500.000 Ft-os alapárral. A Nano esetleges elterjedésétől a károsanyag kibocsátás csökkenését is várják. Ebben a fejezetben leírom, miképp változott meg Európa gépjárműpiaci trendje és lett kívánatos kisautót birtokolni. Ennek köszönhetően van-e keresnivalója a Nano-nak Európában? Továbbá, hogy mit tett a gazdasági válság ezzel a szektorral? Mi változott az emberek gondolkodásmódjában? A negyedik fejezetben utánajártam, mik azok a mérnöki trükkök, mellyel el tudták érni, hogy a Nano a világ legolcsóbb autója lehessen. Vajon ez a minőség rovására ment-e? Az autó minden részénél a költségek alacsonyan tartását tartották szem előtt? Képes Európa elfogadni ezt a minőséget? Műszakilag alaposan feltérképeztem a Nano-t és az európai piacnak szánt Nano Europa-t is. Meglepő igényességre utaló nyomokat is felfedeztem. Egyik példaként említeném, hogy az egyik alkatrész beszállító a BOSCH, ami inkább magas minőségéről híres, mintsem alacsony áráról. A recept így jól hangzik: ahol szabad, csak ott spóroltak. Ebben a fejezetben felkutattam, hogy a Nano egy esetleges elsöprő sikerű fogadtatása milyen globális hatásokat produkálhat. Fokozódik-e az amúgy is ijesztő mértékben növekvő nyersanyagigény? Képes-e a Nano alacsony fogyasztása és korszerű motorja révén kiszorítani a kétütemű riksákat és mopedeket? Ugyan ebben a fejezetben foglalkoztam a Nano indiai és európai vásárlóközönsége közötti különbségekkel. És utánajártam, miért lehet rá szüksége Európának Továbbá kik a legközelebbi konkurensei, akikkel meg kell küzdenie esetleges „partraszállásakor”? Az ötödik fejezetben összeírtam mit kell szem előtt tartania a Nano-nak Európa felé közeledve. Utána a kérdőíves közvélemény-kutatásom eredményeit értékeltem. Az eredmény egy-egy meglepő eredményt hozott. Összefoglalva, az emberek felismerték, hogy felesleges nagy autót birtokolni és szívesen használnának egy kisautót városi közlekedésre. Jól látszik, hogy nagyrészt egyedül utaznak az autóikban, és soha vagy csak elvétve használták ki az autóik méretbeli adottságait. Az emberek csak 24%-a venne második autónak indiai terméket. Az elutasítás indoka, hogy nem szeretnének még egy nyűgöt a nyakukba venni, továbbá nem bíznak az indiai termékekben. Egy új kisautó vásárlásakor egyértelműen a megbízhatóság, a biztonság és az ár a legfontosabb szempont. Továbbá a magyarok klíma, centrálzár, ABS és elektromos ablak nélkül nem vennének új autó. Érdekes, hogy amikor meg tudták, hogy a Nano tervezett ára 500.000 Forint körül alakul, a kezdetben elutasítók 75%os elutasító tábora lecsökkent 30%-ra. Tehát az ár tényleg mindennél fontosabb. A hatodik és hetedik fejezetben marketing és műszaki javaslataimat foglaltam össze, azokat, amelyek − véleményem szerint − fontosak az európai piac sikeres meghódításához. |
||
| Bokor Zsófia | Környezetkímélő függönyfalak bevezetése hazánkban | Dr. Antalovits Miklós |
| A szakdolgozat a környezetkímélő függönyfalakat és hazánkban való alkalmazhatóságának lehetőségeit mutatja be. Első része a téma aktualitását és fontosságát ismerteti. Környezetkímélőnek több szempontból is nevezhetjük a függönyfalakat. A dolgozat a függönyfal szerkezetű homlokzaton elhelyezett napelemeket vizsgálja. Két fő fejezet, a napelemek és a függönyfalak mentén épül fel. Elsőként a napelemek működését, csoportosíthatóságát, gyártás technológiáját mutatja be. Kitér a magyarországi napenergia hasznosítás, és az épületeken elhelyezett napelemek lehetőségeire is. A második fő fejezet a függönyfalrendszerek típusait, szerkezeti felépítését, a float üvegek csoportosíthatóságát ismerteti. A dolgozat kiemelt hangsúlyt fektet az empirikus kutatásra, melyet egy kérdőíves felmérés, és két építészirodával készített interjú képez. A kutatás eredményei a két fő fejezet egy-egy pontjában jelennek meg. A szakdolgozat a függönyfalakkal, külső nyílászárókkal szemben támasztott követelményeket kapcsolja össze a felhasználók attitűdjeivel, és az ergonómiai elvárásokkal. Ezt követően a hazai és külföldi függönyfal és nyílászáró piac kerül bemutatásra, majd az Alufe Kft. versenytársai. A dolgozat végén található a cég számára tett javaslat, mely egy vállalatirányítási rendszer bevezetésének támogatását ismerteti. A rendszer két fő elemét emeli ki a szakdolgozat, mellyel a cég csomagolási, szállítási, kivitelezési munkáját elő lehet segíteni. A befejezésben a szakdolgozat összefoglalása mellett, a téma továbbgondolása is ismertetésre kerül. | ||
| Bokor Mihály Bence |
A Magyar Vöröskereszt munkahelyi elsősegély-nyújtási tanfolyamainak bemutatása, a szolgáltatással kapcsolatos üzletpolitika és marketingstratégia elemzése és fejlesztésének lehetőségei |
Tóvölgyi Sarolta |
| - | ||
| Erdélyi Andrea |
Egy magyarországi gyártású vércsoport-szerológiai műszer piackutatása és külföldi piacokra való terjesztésének vizsgálata |
Tóvölgyi Sarolta |
| Szakdolgozatom témájának egy magyarországi gyártású vércsoport-szerológiai műszer piackutatását és külföldi piacokra való terjesztésének vizsgálatát választottam. A cég korábbi műszereivel már megjelent a nemzetközi piacokon, most legújabb fejlesztésű termékével kíván a külföldi piacokra betörni. Szakdolgozatom első fejezetében az általam vizsgált Cytotech Kft működését, szervezeti felépítését mutattam be. Külön hangsúlyt fektettem a cég erősségeire és gyengeségeire, amelyeket felhasználva a vállalat sikeres lehet a külföldi piacokon is. Ezután röviden összefoglaltam a cég legfontosabb továbblépési lehetőségeit, céljait. Második fejezetben röviden ismertettem a különböző vércsoport-szerológiai technikákat, azok előnyeit, eljárási módjait. A következő fejezetben az ehhez szorosan kapcsolódó vércsoport-szerológiai automaták piacát tekintettem át, mindenekelőtt a versenytársak helyzetét hazai és nemzetközi piacokon. Kitértem a konkurens cégek gyengeségeire, erősségeire és a versenytársak által kínált termékekre egyaránt. Az ötödik fejezetben a Cytotech Kft által forgalmazott ACT termékcsalád részletes jellemzése található meg. A műszerek fejlődését, működési elvét, műszaki jellemzőit vizsgáltam ebben a részben, melyben kitértem a legújabb fejlesztésekre is. (cserélhető rotorok, kémcsövek száma). Az Állami Egészségügyi Központban található műszereket illetve a Honvéd Kórház több mint 10 éves tapasztalatát is megemlítettem ebben a pontban. A szakdolgozathoz elkészített empirikus kutatásaim keretében kérdőív és mélyinterjúk segítségével szereztem további információkat. A termékkel kapcsolatos kutatásom egyik módszere a kérdőíves megkérdezés volt, amelyet 2010 nyarán végeztem el. A kérdőíves kutatásom keretében felmértem, hogy a vércsoport-szerológiai technikákkal mennyire elégedettek az nővérek, majd pedig Cytotech Kft-ről illetve az általa forgalmazott műszerekről szereztem információkat. Legfontosabb eredményeim közül az egyik, hogy az ACT Robot ismertsége még kicsi a hazai piacon. A felhasználók a cég szakmai színvonalával többnyire elégedettek, ACT Robot műszerek esetében egyes szempontokkal azonban kevésbé. Két interjút is készítettem, mely során a nemzetközi marketinget helyeztem előtérbe. Legfontosabb megállapításom az volt, hogy a Cytotech Kft még nem rendelkezik megfelelő marketingstratégiával illetve megfelelő marketingszakemberekkel, amely szükséges lenne a sikeres terjeszkedéshez. Ezek után szakirodalmi áttekintést végeztem, majd erre és az empirikus kutatásaimra alapozva marketing javaslatot tettem a külföldi piacokra való terjeszkedés döntéseivel kapcsolatban. |
||
| Flach Mihály | A Top-Mix horgász etetőanyag életútja és piaci bevezetése | Dr. Lógó Emma Gyulai Ferenc |
| A Top Mix cég egy horgász etetőanyagokkal és horgász cikkek gyártásával foglalkozó cég. Hazai viszonylatban a vezető etetőanyag gyártók közé tartozik. 2010-ben dobta piacra a Big Carp Selector XT81-es halas chilis horgász-etetőanyagot. Ezt megelőzően egy másfél éves tesztelésen esett át, hogy a lehető legjobb minőségű etetőanyag kerüljön a polcokra. Sikerült kifejleszteni egy protein dús etetőanyagot, ami a kérdőívemből kiderült, hogy jobban működik a többinél. A Top Mix aktív marketing-kommunikációt folytat, de a lefutott reklámkampányok hatását egyáltalán nem mérik. Például nem végeznek primer adatgyűjtést. Ezt a feladatot magam vállaltam, így egy interjú és egy elektronikus kérdőív segítségével remélhetőleg hozzájárultam a Top Mix cég sikeres marketing stratégiájának kidolgozásához. Az interjút Gyulai Ferenc kétszeres magyar horgászbajnokkal készítettem el. Számomra azért volt ez előnyös, mert az interjú alanya másfél évig tesztelte a Big Carp Selector XT81-est így közvetlen személyes tapasztalatokkal rendelkezett. A célom az volt, hogy az interjú során választ kapjak arra, hogy tesztelőként elégedett volt-e az eredményekkel, milyen tapasztalatokat szerzett, miben látja a további fejlesztési lehetőségeket. Az általam összeállított kérdőív egyik célja az volt, hogy megvizsgáljam, hogy mennyire volt sikeres az új etetőanyag piaci bevezetése. Ezen felül még fontosnak tartottam megvizsgálni a horgászok vásárlási szokásait, és márkahűségüket is. A kérdőívemet interneten a Google ingyenesen használható, online űrlapkészítő modulja (Google Forms) segítségével töltettem ki. Azért választottam ezt a módszert, mert könnyen kezelhető, gyors, egyszerű, és a célomnak maximális mértékben megfelelő. Tudomásom szerint ezen a piacon kifejezetten ritka az ilyesfajta kutatás, így a magyar horgászok felhasználói és vásárlási szokásainak felmérése nagyon nagy segítség lehet a cégnek akár rövid, akár hosszú távon. Ezen kívül a konkrétan vizsgált termék, illetve márkacsoport esetében hatalmas versenyelőnyt jelenthetnek a megismert adatok, összefüggések, amelyek támpontot adhatnak például a termékek árkialakításánál, pozícionálásakor, a marketing-kommunikáció kialakításakor. |
||
| Gáspár Éva |
Futballcipők sportmarketingje a Nike Total 90 Laser III típusú modell piaci bevezetésének példáján keresztül |
Berki-Süle Margit |
| A dolgozatomban a Nike Total 90 Laser típusú futballcipővel foglalkoztam, külön hangsúlyt fektetve a cipő ergonómiai tulajdonságaira, valamint marketingjével kapcsolatos kérdésekre. A T90 egy olyan, labdarúgók számára kifejlesztett cipő, amely különleges rúgófelület-kialakításának köszönhetően megkülönböztetett tulajdonsággal bír a konkurenseihez (főleg Adidas Predator, de minden Adidas, Puma, Lotto, Reebok, Umbro stb. annak számít) képest, emellett kiemelendő a stopli, talp- és sarokkialakítása is. A termékkel kapcsolatos kutatásom egyik módszere a kérdőíves megkérdezés volt, amelyet 2010 tavaszán, illetve nyarán végeztem el a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémián zajló Nike „Most Wanted” tehetségkutató kampányának keretében. Az eseményen, ahol 17-21 éves fiatal játékosok vettek részt és tesztelték a cipőket egy napon keresztül, mintegy 100 kérdőív kitöltetésére nyílt lehetőségem. Az általam kiválasztott futballcipőt középpályások, illetve védekező típusú játékosok számára fejlesztették, a gyártó elképzelést igazolják a kutatásom eredményeim is. Az egyes tulajdonságok rangsorolásánál kiderült, hogy a kényelem, minőség, súly, stabilitás a legfontosabb jellemző egy labdarúgó számára, a csak külsőre vonatkozó tulajdonságok viszont nem voltak meghatározóak, valamint a cipő egyik kiemelt tulajdonságát, a rúgófelületet közepesen fontosnak tartották a játékosok. A fontosság- elégedettség mérés során - amely képet ad arról, hogy egy termék esetében melyek a fejlesztendő, illetve nagyobb reklámozást igénylő jellemzők - kiemelendő tulajdonságnak számított a minőség és a kényelem, amelyek magas elégedettségi értéket is kaptak. Összességében elmondható, hogy a régóta bevált tulajdonságok – minőség, anyag, stabilitás – mellett a súlynak és a megfelelő rúgófelületnek egyre nagyobb a jelentősége. A kutatásom során az általános vevői szokásokat is felmértem, mint a vásárlási helyszínek, az azt befolyásoló tényezők, a vásárolt márkák és a cipőre költött összeg. A vásárlásösztönző tulajdonságok között a tesztelésen való részvétel dominált, emellett a kedvenc játékos cipőválasztása és a reklámok bizonyultak lényegesnek. A másik kutatási módszerem a Nike szakembereinek megkérdezéséből, valamint profi labdarúgókkal készített interjúimból tevődött össze. A cég munkatársainak megkérdezése során rengeteg hasznos információt tudtam meg a vállalatról, a labdarúgók pedig, mint felhasználók több fontos dologra hívták fel a figyelmem.A kutatásból leszűrt következtetéseket a szakdolgozatom javaslattételt tartalmazó fejezetében részleteztem. Szakdolgozatomban külön fejezetben foglalkoztam a cég marketinggel kapcsolatos tevékenységeivel, külön hangsúlyt fektetve a sportmarketing, mint speciális marketingterület részletezésére, illetve az ehhez kapcsolódó szakirodalom is olvasható dolgozatomban. |
||
| Gyuga Judit | Marketingfogások a kontaktlencsék világában | Tóvölgyi Sarolta |
| Szakdolgozatom tárgya az Opticnet Hungary Érdekképviseleti Egyesülés (továbbiak- ban: Opticnet) sajátmárkás termékcsaládja, a Bioflex kontaktlencse termékcsoport. 2009 februárjában az Opticnet egy új kontaktlencse családot vezetett be a ma- gyarországi optikai piacra. Ez az új termékcsalád a Cooper Vision szemüveg és kon- taktlencse gyártó cég új technológiával készült termékeinek összessége. A magyar- országi piacon az Opticnet a kizárólagos forgalmazó, így nagy hangsúlyt fektet a kontaktlencsecsalád bolti megjelenésére, látványmarketingjére. Dolgozatom átfogó képet ad az új kontaktlencse család bevezetésének marketingtevékenységéről, megjelenéséről. Dolgozatom megírásának sikerességéhez két vizsgálati módszert vé- geztem el a cég marketingtevékenységével és a felhasználói réteg felé irányuló te- vékenységek hatékonyságával kapcsolatosan. Kérdőíves megkérdezésem alapján felmértem és értékeltem egy új kontaktlencse család megjelenésének jelentőségét a magyarországi piacon, valamint a vevők kontaktlencse viselési szokásait, kontaktlen- cse típusokkal, gyártókkal kapcsolatos ismereteit. A cég marketingtevékenységének vizsgálatára fókuszcsoportos megkérdezést végeztem, mely leginkább a kontaktlen- cse család piaci megjelenésének módozatát foglalta magában. A vizsgálat kiterjed a látványelemek egyértelműségére, felismerhetőségére és alkalmazásának ered- ményességére. A fókuszcsoportos megkérdezés célja az volt, hogy az új termékcsa- lád piaci megjelenését, a termékkel kapcsolatos marketingtevékenységet megvizs- gálva felmérjem annak piaci hatékonyságát. A vizsgálati módszer a Bioflex kontakt- lencsék bolti megjelenésére, látványmarketingjére irányul. A fókuszcsoportos meg- kérdezést az Opticnet által alkalmazott szóróanyagokkal, plakátokkal és a Bioflex kontaktlencse dobozokkal szemléltetem. A felmérés, kiterjed a szóróanyagok egyér- telműségére, érthetőségére, „sokat mondására”, illetve a kontaktlencse család do- bozának szembetűnésére. A fókuszcsoportos vizsgálat sikerességének érdekében a megjelentek nem ismerték a vizsgálat tárgyát és célját. Felmérésem célja az volt, hogy a visszajelzések és a válaszok alapján meghatározzam a cég által alkalmazott marketingtevékenység fontosságát, hatékonyságát és hasznosságát egy meghatá- rozott fogyasztói réteg szemszögéből. Az elemzések kiértékelésének figyelembevéte- lével javaslatot tettem a marketingtevékenység hatékonyabbá tételére és a felhasz- nálói kör felé irányuló tevékenységek bővítésére. | ||
| Jakab Anett |
Repülőgép-javító üzemek ergonómiai fejlesztése |
Mischinger Gábor |
| A szakdolgozat lényegi pontja hogy átfogó képet adjon, a repülőgép-javító munkahelyek ergonómiai problémáiról illetve ezekre megoldást keressen, és emellett az általam kiválasztott cég számára megfelelő marketing stratégiát javasoljon a piaci szegmensek minél nagyobb mértékű lefedése érdekében. A problémafeltárás fő feladata, hogy vizsgálja és javítsa a biztonságot a munkafolyamatok végzése során valamint az elkészült termékre vonatkozóan. Ahhoz, hogy egy a témában kevésbé jártas egyén is átlássa a munkafolyamatokat és azok kritikus pontjait, a cég és szolgáltatás ismertetése után a szerelés folyamatát olvashattuk, illetve egyes speciális célszerszámokat, hibamentes működést elősegítő, testhelyzetet megkönnyítő, időt és erőkifejtést megtakarító, illetve biztonságosság szerint csoportosítva. A biztonságra és ergonómiára vonatkozó problémafeltárást a Fly-Coop Kft.-n keresztül kezdtem meg, egy kérdőív, egy ebben található kellemetlenség értékelő lap, illetve ellenőrzőlista segítségével. A kérdőív kitér demográfiai kérdésekre, a kéziszerszámok és gépek biztonságosságára, a fizikai környezetre és az alkalmazottak megterheltségére is. Szem előtt tartva a biztonságot és a vállalat gördülékeny működését, megoldási javaslatokat tettem ergonómiai ajánlások, előírások és a saját magam által megtapasztaltak alapján. A vállalat számára kialakított fejlesztési javaslatok között nem csak a munkaterületre vonatkozó műszaki jellegű ajánlásokat találtunk, hanem kitért a marketing- és a weblapfejlesztésre is a nagyobb piaci terület lefedésének érdekében. |
||
| Kis Viktória |
Cumisüveg: igen vagy nem? - A MAM Anti-Colic cumisüveg magyarországi térhódításának lehetőségei |
Dr. Antalovits Miklós |
| Jelen szakdolgozat témája a MAM Ultivent Anti-Colic cumisüveg. Ez egy olyan speciális cumisüveg, amelyet az újszülöttek számára fejlesztettek ki, a kólika nevű felfúvódásos hasfájás megelőzése érdekében. Az első fejezet bemutatja a nemzetközi MAM, valamint a hazai leányvállalat fejlődésének legfontosabb lépéseit. A második fejezetben a jelenkori nemzetközi és Magyarországi cumisüvegpiac bemutatása következik, majd a MAM márka elhelyezkedésének, piaci részesedésének bemutatása a versenytársak között. Ezt követően a harmadik fejezetben a szerző ismerteti a cumisüveggel kapcsolatos tudnivalókat. Bemutatásra kerül a termék felépítése, az alapanyagok jellemzése és származása, valamint a csomagolás kialakítása. Ugyanebben a tartalmi részben olvasható a felhasználói körök ismertetése. Fontos kiemelni, hogy ennél a terméknél a vevők és a felhasználók nem mindig esnek egybe, amit figyelembe kell venni, mint a termék értékesítésének egy megkülönböztető tulajdonságát. A következő tartalmi egységben, a termék elemzéséhez kapcsolódóan a szerző részletesebben kitér az Anti-Colic cumisüveg festési eljárására. A leggyakrabban alkalmazott ipari és háztartási termékek festési eljárásai között bemutatásra kerül a cumisüveg festési technológiája, a tamponnyomásos festés. Az ötödik fejezet egy empirikus kutatás eredményeit tartalmazza. Ennek a kutatásnak a célja, a magyarországi felhasználók – mint lehetséges célpiac – véleményének, cumisüveg-használati szokásainak, tapasztalatainak feltárása. Ugyanakkor az író célja, hogy feltárja a használók és az egészségügyi szakemberek véleménye közötti ellentétek forrásait egy Magyarországra specializált értékesítési stratégia kidolgozása érdekében. A dolgozat felmérései szerint erős ellentét figyelhető meg a szülők és az egészségügyi dolgozók véleménye között a cumisüveg-használat terén, amely bemutatása egy 168 elemű mintát nyújtó kérdőíves megkérdezés és egy egészségügyi dolgozókat megszólaltató mélyinterjú-sorozat segítségével történt. A szakdolgozat befejező fejezetében a szerző bemutatja a kutatásaira alapozott Magyarországon alkalmazható marketingkommunikáció jellemzőit, valamint a felhasználók javaslatai alapján a termék gyengeségeit, annak továbbfejlesztési lehetőségeit. |
||
| Horváth Andrea | Gyerekbútorok, „és ami mögötte van” | Dr. Antalovits Miklós |
| A szakdolgozatomban fő szempontja az volt, hogy teljes körű betekintést nyújtsak az óvodai bútorok világába. Több oldalról közelítettem meg a témát. Egy interjú keretében kérdeztem meg 9 intézmény vezetőit és 50 fővel végeztem el egy kérdőíves megkérdezést. A vezetőket egy átfogóbb interjú során megkérdeztem az óvoda létszámáról, a jelenlegi bútorok minőségéről, a bútorok „életkoráról”, az esetleges hibákról, a beszerzés helyéről és idejéről. Továbbá kitértem a bútorokra költhető pénz mennyiségére és hogy honnan tudják ezt a pénzmennyiséget előteremteni. Majd feltettem néhány kérdést, hogy mik azok a feltételek, amelyeket a bútorvásárlás során, illetve az összeszerelésével kapcsolatosan előtérbe helyeznek a vásárlók. Ezen adatok elemzése és kifejtése a szakdolgozatom 6. pontjában található meg. A szakdolgozatomban továbbá kitértem a Fair Play Trade Kft. által gyártott bútorok felhasználói körére, a termékek ergonómiájára, biztonságára, minőségére. A fa felhasználására, mint bútoralapanyag, amely során a festési eljárásokra tértem ki részletesen. A cég piaci helyzetét is megvizsgáltam a főbb versenytársakat elemezve. Célom a Fair Play Trade Kft. által gyártott gyerekbútorok piaci helyzetének javítására egy javaslatot készíteni, a termékek jobb pozícionálásával, és a hibák javításával. |
||
| Nagy Roland | „Klasszika” betoncserép gyártósor ergonómiai fejlesztése | Mischinger Gábor |
| Szakdolgozatom témájának a „Klasszika” betoncserép gyártósor ergonómiai fejlesztését válaszozottam. Célom a gyártósor kapacitásának, biztonságának és komfort tényezőinek növelése volt. A vizsgált gyártósor az Altek Kft. központi telephelyén, Mezőtúron található. Szakdolgozatom első felében bemutatattam a gyártási folyamatot, a gyártósor felépítését valamint magáról a betoncserépről is tartottam egy rövid ismertetést. A műszaki áttekintés után következett a munkakörülmények ismertetése valamint szó esett a sori dolgozók, mint speciális felhasználói kör jellemzéséről is. A gyártósor jellemzése után sor került az Altek kft. piaci környezetének ismertetése mellett az építőipar, mint sajátságos gazdasági ágazat bemutatására is. A 2009/10 gazdasági válságot követően mindenképpen szükségszerűnek tartottam, hogy egy átfogó képet adjak ágazat nehéz helyzetéről, tárgyéves mutatatóiról valamint az építőipari vállalkozók jövőbeni várakozásairól. Dolgozatom meghatározó részét a hatodik fejezetben ismertetett empirikus kutatások jelentették. A gyártósor ergonómiai értékelésében a kérdőíves felmerés, az ellenőrző listás vizsgálat, valamint egy számítógéppel támogatott ergonómiai értékelő módszer is a segítségemre volt. A kérdőíves felmérés során az volt a célom hogy megismerjem a sori dolgozók véleményét, tapasztalatait a munkaszervezésre, munkakörülményekre és a munkahely kialakításra vonatkozóan. A kérdőív kiértékelést követően a legfőbb problémakörök közé tartozott a megemelkedett por és zaj szennyezettség, az alacsony munkahelyi komfortérzet valamint a személyes készségek fejlődésének hiánya jelenti. További kutatási módszeremnek egy számítógéppel támogatott értékelési módszer választottam. A vizsgálatot három olyan munkaállomásnál végeztem el, ahol meghatározó a fokozott ismétlődő fizikai terhelés. A vizsgálati eredmények egyértelműen kimutatták, hogy a rizikófaktor skálán a raklapkészítés munkaállomása érte el legmagasabb értéket. Harmadik és egyben utolsó vizsgálatai módszerem az ellenőröző listás felmérés volt, aminek összeállításában az Ergonomic checkpoints című könyv volt a segítségemre. A lista több mint fél száz megállapítása felölelte az anyagmozgatás és a biztonságos üzemeltetés szabályait, a megvilágítást, a jólét létesítményeit valamint környezeti hatások veszélyeit. Újabb veszélyforrásként megjelentek az egyéni védőfelszerelések elavultsága valamint a munkahelyi biztonság fő összetevőinek hiánya. A kutatások kiértékelést követően került sor a javaslatkészítésre. A fejlesztési javaslatok az empirikus kutatásokkal összhangban tartalmazták a kiértékelés során leginkábbnak kritikusnak ítélt szempontokat, tényezőket. A főbb veszélyforrások az anyagmozgatás, a zajszint, a porkibocsájtás, munkahelyi biztonság, a megvilágítás és a karbantartás valamint a fizikai igénybevétel voltak. Az egyszerűbb áttekinthetőség érdekében fejlesztéseket egy hármas osztályzási rendszerbe foglaltam, ami keretén belül vizsgáltam a probléma súlyosságát, a kivitelezéshez szükséges időráfordítást valamint a beruházás anyagi vonzatát. Ez az osztályzási rendszer véleményem szerint nagy segítséget jelenthet a felső vezetés számára, amikor a tényleges fejlesztési rangsor kerül felállításra. A dolgozatom utolsó nagy fejezetében került sor a témám továbbgondolására, ahol elsősorban a további automatizálási lehetőségekkel elérhető kapacitásnövekedést vizsgáltam. |
||
| Papp Gabriella | Egy új családi élménypark kialakítása | Dr. Jókai Erika |
| A Fővárosi Állat- és Növénykert, valamint a Budapesti Vidámpark összevonását már hosszú évek óta tervezik, mivel a Vidámpark komoly anyagi nehézségekkel küzd, és nem tudja már fenntartani magát önerőből. A Vidámpark sorsa három kimenetelű lehet, melyek közül véleményem szerint az összevonás a leginkább költséghatékony. Ez nem a Vidámpark megszűnését, inkább átalakulását jelentheti. A másik két lehetőség, hogy felszámolják, vagy milliárdos befektetéssel újraélesztik, felújítják. A két park összevonásával lehetőség nyílik egy új szolgáltatás kialakítására, egy új kulturális és szórakozási, kikapcsolódási lehetőség megalakulására. E két intézmény fúziójának lehetőségét felhasználva egy új szolgáltatás kialakítása e szakdolgozat témája illetve a lehetséges komplexum, mint szolgáltatás kilátásai, gazdasági, és funkcionális lehetőségeinek feltárása, részletezése. A jelenlegi célközönség és felhasználói kör vizsgálata mellett egy nagylélegzetű kutatással mértem fel a jelenlegi látogatók és a jövőbeni potenciális célközönség igényeit és elégedettségét a parkokra vonatkoztatva. A felmérések eredményei szerinte az emberek nagy része nyitott lenne egy új szolgáltatásra a jelenlegi Vidámpark területén, amely nem más, mint egy különleges Kalandpark, mely minden korosztály számára megfelelő kikapcsolódási lehetőséget biztosít. Ennek a kalandparknak a kialakítási tervét vázolom fel, kitérve a funkcionális a gazdasági és marketing funkciókra egyaránt, így létrehozva elméletben egy Magyarországon egyedülálló új szolgáltatást, mely európai színvonalon is megállja a helyét. |
||
| Gyatyel Bettina |
Tiszta vízzel az egészséges gyermekekért |
Dr. Antalovits Miklós |
| Szakdolgozatom témájának a Tiszta vízzel az egészséges gyermekekért, clearwater az iskolákban is –t választottam. A Clearwater Kft. 1995 óta működik Magyarországon, bevezetve az Amerikában már bevált, ásványi sóval dúsított ivóvíz 19 literes ballonokba történő töltését, ennek gyártását és szállítását a fogyasztók számára. Minden munkafolyamat zárt rendszerben szigorúan ellenőrzött körülmények között valósul meg akkreditált laboratóriumok tanúsításával. Alapanyagként vezetékes és kútvizet használ fel a vállalat, amelyet különböző szűrőkön keresztül teljesen megtisztít, majd a megfelelő mennyiségű ásványi anyagok hozzáadása után, palackoz és eljuttatja a felhasználók részére. A Clearwater Kft. piaci környezetének vizsgálata során a legfőbb különbség, amelyet megemlíthetünk, hogy a clearwater ásványi sóval dúsított ivóvíz, míg a versenytársak pedig természetes ásványvizek. További fontos különbség még az ásványi anyag tartalom. A clerwater-ben vannak a legalacsonyabb értékek, így egészen csecsemőkortól idős korig korlátlan mennyiségben lehet fogyasztani a tiszta vizet, mert szervezetünkben nem léphet fel olyan állapot, hogy egy ásványi anyagból túlterhelődik. A Tiszta vízzel az egészséges gyermekekért program egy jelenleg is futó projekt a vállalat életében. Az oktatási intézményeket célozza meg, azzal a céllal, hogy a fiatalok számára is legyen elérhető a clearwater. Kutatásaimat ebben a szegmensben végeztem. Egy előzetes kérdőíves felmérést készítettem a fiatalok vízivási szokásairól, és a „Próbahét” keretein belül alkalmam volt megfigyelés útján vizsgálni a fiatalok tényleges hozzáállását a clearwater-hez. A próbahétre a cég biztosított számomra megfelelő mennyiségű vizet és egy automatát, amelyet egy fóti iskolában állíthattam fel. Két hét tapasztalatai alapján pedig egy marketingstratégiát dolgoztam ki a Kft. számára. Az általam javasolt marketingstratégia legfőbb pontja a fogyasztók tájékoztatására épül. Fontosnak tartom az információk közlését a cég saját honlapján, hírlevelekben, telefonos felkeresésekben valamint személyes megjelenések alkalmával. Véleményem szerint ez a piaci szegmens sok lehetőséget tartogat a Clearwater Kft. számára, tehát érdemes odafigyelni és minél hamarabb betölteni ezt a piaci rést. |
||
| Kun Péter | Játék fejlesztése multitouch interfészre felhasználói szempontból | Laufer László |
| Szakdolgozatomban multitouch interfészekre vonatkozó interakció designnal foglalkoztam, a természetes emberi gesztusokon alapuló ember-gépi interakció speciális kérdéseivel. Bemutatásra került dolgozatomban a Kitchen Budapest médialabor sajátos innovációs tevékenysége, továbbá részleteiben az egyik ottani projektnek a termék életútja, amely eszköz – a Portable Multitouch – a dolgozat későbbi fejlesztéseihez is alapul szolgált. A dolgozat további részében megvizsgáltam a multitouch interfészre vonatkozó speciális ergonómiai és interakciós kérdéseket, valamint bemutattam a különböző platformokon legelterjedtebb multitouch gesztusokat. Hogy pontosan felmérjem az interfészre vonatkozó speciális fejlesztési kérdéseket, egy egyszerű játékot fejlesztettem, amely a közismert gombfocin alapul. A játék iteratív fejlesztési irányát empirikus vizsgálatokkal mértem fel, melynek során három informális tesztelési kört vezettem le. Ezen vizsgálatok eredményeit az iterációs lépésekben folyamatosan implementáltam. Továbbá, a szakirodalom feltárásával javaslatokat dolgoztam ki a játék fel- használói felületére vonatkozóan, illetve javaslatok formájában ugyancsak bemu- tatom azokat a felmerült ötleteket, amelyeket a vizsgálataimban résztvevőktől gyűjtöttem össze a multitouch interfészek felhasználási lehetőségeiről. A szakdolgozatban ismertetett vizsgálódások és empíriák bővítésével lehetséges egyrészt a játék továbbfejlesztett prototípusát szélesebb körben tesztelni, másrészt az ismertetett javaslatokkal a játék funkcionalitását bővíteni. Ezen fejlesztések eredményeit kiértékelve és implementálva a játékból akár publikus, piacképes termék is válhat. |
||
| Nagy Annamária | Trendek, fejlesztések a progresszív lencsék piacán- gyártók versenye vs. fogyasztói igények | Tóvölgyi Sarolta |
| Szakdolgozatom fő témája a progresszív szemüveglencsék tulajdonságainak bemutatása, valamint piacának elemzése. A progresszív, vagy más néven multifokális lencsék a bennük lévő dioptria átmenetnek köszönhetően nemcsak távolra és közelre, hanem bármilyen távolságra éles képet adnak. A lencse felső részén alakítják ki a távolra nézéshez megfelelő dioptriát, alsó részén pedig az olvasáshoz szükséges dioptriát. A távoli és közeli látómezőket összekötő lencserész dioptriája pedig a lencsén lefelé haladva folyamatosan (progresszíven) nő, így alkalmas a közbenső távolságra lévő tárgyak nézésére. Ezek a szemüveglencsék a presbiópia jelenségére nyújtanak megoldást, abban az esetben, ha az más fénytörési hibával társul. Ugyanis a presbiópia a szem alkalmazkodóképességének korral járó, fiziológiás csökkenése, amely normál olvasási távolságban megnehezíti a látást. A progresszív szemüveglencséknek három típusa ismert: a hagyományos, az élethelyzetekhez kialakított, valamint a személyre szabott. A hagyományos, illetve az élethelyzetekhez kialakított lencsék fixcsatornás multifokális szemüveglencséknek tekinthetőek, ugyanis ezek csatornakialakítása ergonómiai tanulmányokon alapszik. Ehhez a kialakításhoz kell a szemnek igazodnia. A személyre szabott progresszív szemüveglencsék kialakításakor nem csupán a receptre hagyatkoznak, hanem a vásárló paramétereit is figyelembe veszik. Ennek megfelelően minden egyes legyártott lencse különbözik az összes többitől. A hagyományos (fixcsatornás) progresszív szemüveglencsék hagyományos gyártással, míg az élethelyzetekhez kialakított, valamint a személyre szabott lencsék free-form gyártási technológiával készülnek. A free-form gyártási technológia során pontról pontra haladva készítik el a lencsét. Ez egy rugalmas maró és csiszoló technológia, amely egyetlen művelet során, a lencse egyazon oldalán egyesíti a felhasználó progresszív geometriai paramétereit és a felírt receptet. Ezzel szemben a hagyományos gyártásnál csak a dioptriát marják bele a félkész lencse konkáv oldalába, a progresszió-lefutás már ki van alakítva a domború (konvex) oldalon. A progresszív szemüveglencsék piacának elemzésére érdekében három vizsgálatot végeztem: A szemüveglencse gyártók és forgalmazók magyarországi képviselőivel készített interjúim alapján megállapítható, hogy a progresszív szemüveglencsék fejlesztései a személyre szabott lencsék tökéletesítésére irányulnak. A vásárlók, valamint a kiskereskedők megkérdezésével egyértelművé vált számomra, hogy a progresszív szemüveglencsék vásárlását nem a fogyasztói igények, hanem a kiskereskedők ajánlásai indukálják. Valamint az is kiderült, hogy gyártók folyamatos fejlesztése eredményezi a technológiai újításokat, a vásárlói igények nem meghatározóak. A szemüveglencse-tesztekkel pedig megbizonyosodtam róla, hogy a fejlesztések hátterében elsősorban értékesítési okok állnak. Ugyanis a progresszív szemüveglencsék legújabb fejlesztésű termékei nem okoztak látásélmény javulást a fogyasztóknak. Dolgozatom utolsó részében javaslatokat fogalmazok meg a progresszív szemüveglencsék szélesebb körben való elterjesztésére, valamint a vásárlók kiszolgáltatottságának csökkentésére. Ezek a következők: látszerészek továbbképzése, eladáshelyi marketing fejlesztése, előadások szervezése a vásárlóknak, optikák minősítése. A vevői kiszolgáltatottság csökkentésének leghatásosabb módja véleményem szerint a progresszív szemüveglencsék csatornakialakítását szemléltető próbalencsék alkalmazása a szemvizsgálatok során. Ez segítséget nyújtana a vásárlóknak a megfelelő szemüveglencse kiválasztásában. |
||
| Plájer Dávid | Az NATM folyamatok munkaergonómiája | Dr. Németh Edit |