English version

Miért fontos az ergonómiailag helyes munkahely?

Manapság egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak (jogosan), a fizikai környezet befolyásának az embere, hiszen környezetünk, otthonunk, családunk, munkahelyünk nagymértékben befolyásolja hangulatunkat, közérzetünket. A túlzott meleg vagy hideg kellemetlen érzeteket kelt, az ablakunk előtt dolgozó légkalapács zaja idegessé tesz, az erdőben beszívott friss levegő, már néhány szippantás után felüdít. A piszkos szürke falak nyomasztóan hatnak, a félhomályos terem álmosít.

A munkapszichológia legfőbb célja a munka kellemesebbé tétele, az előbb említett dolgok felmérése, kiküszöbölése. A munkafeltételek javítása, azonban többnyire jelentős anyagi áldozatot igényel, ám az ilyen jellegű befektetés rendszerint gazdaságilag is kifizetődő a vállalat számára.

Az egészség megőrzése és a biztonság elsőrendű kérdés a munkahelyen. Ezzel kapcsolatban a számítógépes munkahelyen speciális problémák merülnek fel, mivel itt az emberi szervezet igénybevétele eltér attól, amihez az az elmúlt évezredek során alkalmazkodott. Előfordulhat az izmok és csontok rendellenessége a mozdulatlan és/vagy rossz testtartás miatt, valamint vizuális fáradtság a szem, a retina, a látóidegek és - központok túlterheltsége miatt. Ennek következtében lélektani zavarok is megjelenhetnek, mint pl. a motiváció elvesztése, illetve a géppel kapcsolatos negatív magatartás. Mindez elkerülhető a számítógépes munka ergonómikus tervezésével, amely az ember-gép kapcsolat optimálását jelenti. Ennek során a következő tényezőket kell figyelembe venni:

  • a tág környezetet (a munkahely elrendezését, az emberi test méreteit, a megvilágítást)
  • az I/O eszközöket (a képmegjelenítőt, a billentyűzetet),
  • a software felhasználói felületét (a dialógusokat).
  • Sok vitát váltott ki az utóbbi időben az a kérdés, hogy vajon hozzájárul-e a fizikai környezet javítása a munkapszichológia másik nagy céljának, a termelékenység fokozásának eléréséhez. Több vizsgálat rámutatott arra, hogy a környezeti feltételek közvetlenül befolyásolják az ember termelékenységét, a rossz környezeti feltételek a gyár termelékenységét 25-30%-kal is leronthatják.
    Újabban azonban rámutattak, hogy az ilyen vizsgálatok eredményeit óvatosan kell kezelni, mert a legtöbb vizsgálat tervezésében komoly módszertani hibák vannak, naiv felmérések mutathatók ki. A környezeti feltételek változásakor két dolog lehet felelős:

  • a megváltozott környezet és
  • a változásra általában történő reagálás
  • Némileg egyértelműbb a környezeti tényezők kedvező hatása bizonyos üzemi balesetekre. A megszokottnál (18-21° C) melegebb és hidegebb környezetben is sűrűbben fordulnak elő balesetek. A környezeti tényezők kialakítását természetesen nemcsak pszichológiai tényezők határozzák meg.

    Előfordulhat, hogy a nem megfelelő környezeti tényezők veszélyeztetik a termék minőségét. Mindezek ellenére egyesek hajlamosak arra, hogy a fizikai környezet megfelelő kialakítását kizárólag műszaki problémának tekintsék. Egy üzemcsarnok akusztikailag megfelelő kialakítása valóban műszaki feladat. A fizikai körülmények kialakításánál azonban sohasem hanyagolhatók el az orvosi és a pszichés szempontok.

    Úgy véljük, ma már vitathatatlan, hogy a környezeti tényezők vizsgálata, megoldások készítése nem valósítható meg csak orvosok vagy pszichológusok, vagy csak mérnökök segítségével. Együttműködésre van szükség, tehát többnyire tipikusan ergonómiai feladat.

    Vissza A lap tetejére