A sportjátékosok teljesítményét nagyban befolyásolja a csapatjátékon belül a csapattársakhoz való viszonyaik, emberi kapcsolataik. Ezért kidolgozták a kiscsoportok tudományos vizsgálatának igen eredményesnek bizonyult módszerét: a szociometriát*. Alapja annak felismerése, hogy a különböző együttesek, közösségek, csoportok voltaképpen mindig kölcsönös vagy egyoldalú vonzalmak vagy ellenérzések, taszítások rendszeréből állnak.

    A szociometria - mint ismeretes - kérdőíves technikával dolgozik. Szükség esetén azonban közvetlen kikérdezés alapján is rögzíti a vizsgáltak személyi kapcsolatait, vonzódásait, kik iránt közömbösek, kiket (milyen vonatkozásban) becsülnek, értékelnek, fogadnak el. Tehát milyen érzelmeket, reakciókat ébresztettek, keltettek fel a csapat tagjai egymásban. Ily módon a vizsgált személyek viszonylatainak szinte teljes hálózata feltárul.
A feltett kérdések a vizsgált (kérdezett) személyt óhatatlanul választásra, válogatásra kényszerítik a megadott szempontok szerint akaratlanul is rangsorolnia kell társait.

A szociogramon minden személyt, csoporttagot (számozott) karika jelöl. Két vagy több személy között kialakult, megnyilvánult kapcsolatot vonal ábrázol.

- férfi pár egyszeres választás
 

- női pár egyszeres választás
 
 

- szoros férfi pár, kétszeres választás, feltehetően barátság
 
 

- különnemű szoros pár, háromszoros kölcsönös választás, valószínűleg intim kapcsolódás
 
 
 

- háromszög: három személy kölcsönös kapcsolata; zárt csoportosulás

- zárt négyzet: négy személy hat kölcsönös kapcsolata, sűrű csoportosulás
 
 
 
 
 
 

csillag: egy személynek több kölcsönös kapcsolata van. de azok között, akikhez ő kötődik, nincs kapcsolat; a csillag középpontját nevezzük “sztárhelyzetnek”
 
 
 
 

A vizsgálat céljának megfelelően természetesen a különböző kapcsolatokat, viszonyokat számszerűen ki kell fejezni. Ez a szociogram készítés leglényegesebb része. Pontosan ki kell mutatni, hogy egy személynek hány kölcsönös, tehát viszonzott vagy egyoldalú kapcsolata van a. csoportban, hány személyt, választott társul, ismert el valamilyen szempontból és ezek közül hányan választották őt. Hány magányos, izolált személy van a csoportban, akit senki sem választott stb. Csak ezeknek aránya, egymáshoz viszonyított értéke alapján lehet a csoport szociometriai struktúráját megállapítani és ebből gyakorlatilag hasznosítható következtetéseket levonni.

NÉV

EGYESÜLET

Születési év . . . . . . . . . . . . . . . Sportág . . . . . . . . . . . . . . . .
 
 

1. Ha a csapat klubdélutánt rendezne, ahová meghívnák barátaikat, ki lenne a legalkalmasabb ennek a megszervezésére?

2. Ha a csapat Dél-Amerikába utazna mérkőzésre és hajón tennék meg az utat, kivel utazna szívesen egy kabinban?

3. Ki a legnépszerűbb a csapatban, kit ismernek a legtöbben?

4. Ha a csapatból az egyik tagot ki kellene jelölni arra, hogy kisebb fegyelmi ügyekben döntsön, ki lenne erre a legalkalmasabb?

5. Ha abbahagyja a sportolást, kivel szeretne társai közül továbbra is kapcsolatban maradni?

6. A csapatban ki tudja lelkesedésével magával ragadni a többieket?

7. Ha az edzőjük megbetegedne, és a csapat egyik tagjának kellene helyettesítenie, ki lenne erre a legalkalmasabb?

8. A csapattagok közül kivel töltene együtt szívesen egy szabadnapot?

9. Unalmas estéken ki tudja jó bemondásaival a leginkább szórakoztatni a többieket?

10. A csapattagok közül ki képviselné legjobban a többieket a szakosztály vezetőségében?