Nagyon lényeges az endoszkópos sebészek képzése abból a szempontból, hogy biztosítsa a megfelelő magas színvonalú ellátást és tegye lehetővé a maximálisan elérhető sikert és minimumra szorítsa a morbiditást. Ezenkívül a megfelelő képzettség és dokumentáció rendkívül fontos a bírósági esetek szempontjából is, egyrészt az intézet, másrészt az operáló team számára. Az endoszkópos sebészet szövődményei, veszélyei a sebészet egyéb területeihez hasonlóan elfogadottak. Az endoszkópos technikák elsajátítása megfelelő képzés formájában biztosítható és ezzel az orvosi felelősség minimálisra csökkenthető abban az esetben is, amennyiben jogi felelősségre vonásra kerülne sor. Ebből az következik, hogy a megfelelő folyamatos továbbképzési program biztosíték a sebész számára, hogy az operatív endoszkópig minden területén megfelelő jártasságot szerezzen.

Az operatív endoszkópos beavatkozást végzőnek először demonstrálni kell, hogy a diagnosztikus laparoszkópiában megfelelő elméleti tudással és gyakorlattal rendelkezik. A fiatalabb orvosok számára (a most végző orvosok számára) az endoszkópos program integrálható a rezidensképzési programba, vagyis az orvosképzésbe. A régebben végzett orvosoknak azonban csak megfelelő továbbképző program keretében lehet ezen tudást megszerezni.
 
 
 

Az endoszkópos képzéssel és képesítéssel kapcsolatban világszerte teljesen kialakulatlan az álláspont. A felvetett kérdésre azonban választ kell adni. A következőkben egy vázlatos terv kerül ismertetésre, amely esetleg rövid időn belül beleilleszthető a magyarországi sajátos gyakorlatba. A képzés és a képesítés folyamata optimálisan három fázisban valósítható meg: didaktikus, megfigyelési és tutoriális lépéseken keresztül.
 

Didaktikus fázis

A képzés ezen fázisa alatt a jelöltnek el kell sajátítani az endoszkópos sebészet elméleti anyagát, beleértve többek között a betegek kiválasztását, a operáció elötti előkészítést, a sebészeti technikát, az alternatív kezelési módokat, a laparoszkópos műtétek kimenetelével és morbiditásával kapcsolatos ismeretelvet. Általánosságban ez azt jelenti, hogy az endoszkópiát elsajátítanikívánó nőgyógyászvagy sebész egy, vagy két tanfolyamon vesz részt, amelyet megfelelő segédanyaggal egészítenek ki (jegyzet vagy könyv). Jelenleg világszerte az a tendencia, hogy az orvosok számtalan rövidebb vagy hosszabb tanfolyamon vesznek részt. Ez sajnos úgy történik, hogy az egyes kurzusok után nincs megfelelő előrelépés és a képzésükben valójában nem történik haladás. A didaktikus képzési fázis részeként a sebésznek el kell sajátítani az operatív endoszkópiával kapcsolatos technikákat is. Általánosságban elmondható, hogy ezek a technikák meglehetősen specifikusak és körülírtak. Számos helyen a tanfolyamok nem használnak állatmodelleket, hanem a hasűrön belüli csomózási technikát csak pelvitréneren gyakoroltatják. Ilyen módon oktatják a lézertechnikát is. Egyéb endoszkópos beavatkozások elsajátítására nagyon jól felhasználhatók bizonyos állatszervmodellek. Ezen állatmodellek hátránya az, hogy a műtét közbeni vérzés nem észlelhető és így pontosan nem ellenőrizhetők a vérzéscsillapító technikák. Ritkán alkalmaznak élő állatmodelleket. Ezek valójában nagyon alkalmasak lennének, de sajnos meglehetősen nagy a költségkihatásuk. Jelenleg leggyakrabban akkor használnak élő állatokat, ha új technikát vagy műtéti eljárást kívánnak kidolgozni.

A legtöbb operatív endoszkópos tanfolyam napjainkban kombinálja a didaktikus elméleti képzést a laboratóriumi gyakorlattal. Sajnos el kell mondani, hogy az 1-2 napos tanfolyamon nem biztosítják azt, hogy a jelölt a különböző technikákban megfelelő jártasságot szerezzen. Hangsúlyozni kell, hogy a laboratóriumi technikák elsajátítása után is rendkívül fontos az állandó, folyamatos gyakorlás.
 

Megfigyelési fázis

Miután a jelölt elsajátította a didaktikus és laboratóriumi ismereteket, a következő lépés, hogy a különböző operatív endoszkópos beavatkozásokat élőben kísérje figyelemmel. Erre legalkalmasabbak a műtétekről készített videofilmek. Meg kell azonban jegyezni, hogya videóra felvett eljárások nem helyettesíthetik az élő közvetítéseket. A cél ugyanis az, hogy a jelölt pontosan követni tudja az endoszkópos eszközök hasűrön kívüli mozgását és a hasűrön belüli beavatkozások technikáját. Előzőleg felvett videofelvételek (megvágva) részét képezhetik a tanfolyam elméleti, didaktikus fázisának. Az élő közvetítéseknek nagyon fontos szerepe van a megfigyelési fázisban. Sajnos ezeket csak ritkán alkalmazzák. A megfigyelési fázis során a jelöltnek legalább 10-20, megfelelően kiválasztott esetet kell végignézni. Ez elérhető úgy, hogy a jelölt egy hetet tölt el olyan intézetben, ahol sok műtétet végeznek, vagy hetente 1-2 alkalommal hosszabb ideig vesz részt a műtéti programban (1-3 hónapos időtartam). Sajnos a képzésnek ezen rendkívül lényeges részét nem minden esetben teljesítik.
 

Tutoriális fázis

Miután a jelölt 10-20 élő műtétet végignézett, (élő videoláncon), most már kész arra, hogy saját maga is endoszkópos műtétet végezzen ellenőrzés mellett, vagyis képzett endoszkópos sebész jelenlétében. Kívánatos, hogy minden jelölt legalább 10-20 ilyen műtétben vegyen részt. A supervisiót végző sebésznek az endoszkópos sebészetben rendkívül jártasnak kell lennie és meg kell engednie, hogy a jelölt saját maga végezze el vagy az egész sebészi beavatkozást, vagy annak túlnyomó részét. A jelöltnek feladatul kell adni, hogy felelős legyen az operáció előtti betegszelekcióért és a műtétre való előkészítésért, valamint az operáció utáni kezelésért is. A képesítést addig nem szabad kiadni, amíg a jelölt nem bizonyította, hogy kielégítő jártasságot szerzett az endoszkópos sebészeti technikában, megfelelő felügyelettel bíró sebész jelenlétében. Az így vázolt teljes képzési és képesítési eljárás legalább 2-3 hónapot venne igénybe. Ezen időszak alatt a specifikus endoszkópos kezelési technikák alapjai elsajátíthatók. Nagyon valószínű, hogy a jövőben az endoszkópos sebészet önálló képzési programot fog jelenteni.
 
 

A végső képesítést tulajdonképpen a supervisiót végző endoszkópos sebésznek és annak az intézetnek kell kiadni, ahol a jelölt a gyakorlati időt töltötte. A képesítést a képzésnek helyet adó intézet, és az oktatást végző szakemberei aláírásukkal hitelesítik. Ez azt is jelenti, hogy Magyarországon célszerű lenne egységesíteni a követelményeket és a vizsgáztatás formáját. Fontolóra kell venni azt is, hogy az oktatási programokat megfelelő súlyosságú vizsgával kell befejezni. Az oktatási programot (orvos, műtősnő, technikai személyzet) a Magyar Nőgyógyászok Endoszkópos Társasága egyik legfontosabb feladatának tekinti. A komplex oktatási program jelenleg kidolgozás alatt áll. A sajátos magyarországi viszonyból következik, hogy az oktatási centrumoknak az egyetemek bázisán kell megszerveződniük. Magyarországon azonban több kórházban az egyetemekkel egyidőben kezdték el az endoszkópos sebészeti tevékenységet, számos kórházban magas színvonalú endoszkópos tevékenység alakult ki. Ennek következtében az egyetemeken kialakuló oktatási centrumokba be kell vonni ezen kórházakban dolgozó endoszkópos szakembereket, mind az elméleti, mind a gyakorlati képzésbe.
A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően helyesnek látszik, hogy a képesítésről szóló okmány kiadására az oktatásban részt vevő intézmények legyenek jogosultak. Természetesen a képesítés csak azt jelzi, hogy a jelölt sikeresen elvégezte a tanfolyamot, az esetleges vizsgakövetelményeknek megfelelt. A képesítésről szóló igazolás azonban nem jelenti azt, hogy a további tevékenységekért (pl. szövődmények) a képesítést kiadó intézet és a képesítést aláíró személyek felelnének.